A főpolgármester közölte: legfontosabb céljuk a teljes csillaghegyi öblözet megvédése, ennek része a három és fél kilométer hosszú, a Dunával párhuzamos védművön kívül északon a Barát-patak, délen az Aranyhegyi-árok árvízi túlterheléséből származó védelmi igény megoldása is.
Az időhúzások, félreértések miatt a vízügyi hatóságtól szakmai állásfoglalást kérnek, és az alapján születik meg a végső döntés – mondta Tarlós István. Kitért arra, hogy elsősorban azért gondolnak a part menti védekezésre, mert a korábbi, Demszky-féle városvezetés határozottan a mellett tette le a voksát, arra nyújtott be uniós pályázatot, továbbá a kerület azt támogatja jelenleg is.
„Tény, hogy aki ellenzi a parti védművet, amely a hivatalos védekezési vonal lenne, az a teljes parti sávot végleg sorsára hagyja” – mondta Tarlós István, hozzátéve: ebbe bele kell érteni az összes ott lévő sportlétesítményt és az 1920-as, 1930-as években szabályosan oda épült lakóházakat is. Megjegyezte azt is, hogy a Királyok útja – Nánási úti nyomvonalon lévő védmű jogilag nem fő árvízvédelmi vonal, csak szokásjog alapján.
Tarlós István kijelentette: a védmű építését húsz éven át ígérték az illetékesek, de nem csináltak semmit. Hangsúlyozta: a csillaghegyi öblözet árvízvédelmét meg kell oldani, de félreértések és részben álproblémák sorozatával állnak szemben. Felelőtlen hecckampány folyik, amelynek egyik célja alighanem az MSZP–SZDSZ-es húsz év súlyos mulasztásainak elkendőzése – jelentette ki.
A főpolgármester közölte azt is, hogy felmérette a Fővárosi Csatornázási Zrt.-vel a fővárosi árvízvédelmi rendszerét, melyet húsz évig elhanyagoltak. Mint mondta, súlyos a helyzet az alsó rakpartokon, a Bem tér és a Batthyány tér környékén, Albertfalván, Újpesten, valamint a Margitszigeten.
Kérdésre közölte, hogy a javítások költsége elérheti a tízmilliárd forintos nagyságrendet. A 2013-as árvízből kiindulva a tapasztalatok félelmetesek, és a jövőre nézve kiszámíthatatlan, hogy mikor lesz hasonló vagy azt meghaladó szintű árhullám – tette hozzá.
Váradi József árvízvédelmi szakértő, a Magyar Hidrológiai Társaság mezőgazdasági és vízgazdálkodási szakosztályának elnöke a sajtótájékoztatón emlékeztetett rá, hogy a római-parti gát tervezése egy éve folyamatban van. Az építkezés lényege, hogy a partvonal mentén a gát színes képet fog mutatni. Tévedésnek nevezte, hogy az egész part látképét a mobilgát határozná meg, mert az adottságokhoz igazodó védműrendszer épülne.
Közölte, hogy a védmű magassága 2,4 méter. Ha a védmű parti változata épül meg, a tervek úgy készülnek, hogy a parthasználat jelenlegi élvezeti értékét ne rontsák, sőt javítsák. Városfejlesztési feladat, hogy a partot kulturálttá tegyék, a plázshasználat lehetősége pedig megmaradjon vagy még jobb legyen – tette hozzá.
Elérkeztünk a teherbírás határaihoz: a 2013-as, 891 centiméter tetőzésű árvízhez hasonló, esetleg nagyobb árvíz esetén komoly katasztrófa bekövetkezésével is számolni kell – derült ki a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. tanulmányából,a melyről a Magyar Nemzet hétfőn számolt be. A munkára Tarlós István kérte fel a társaságot a Duna 2013. júniusi – az 1838-ban a várost elpusztító jeges ár után a második legnagyobb – vízemelkedését követően.
Budapest vezetője a Magyar Nemzetnek adott minapi interjújában megerősítette: további tízmilliárdokat kellene árvízvédelemre költeni, különben egy tavalyihoz hasonló árvíz esetében a – vagyoni értékeket fenyegető – katasztrófa sem zárható ki. A főpolgármester szerint az árvízvédelmi vonalak, berendezések műszaki állapota sokkal rosszabb, mint azt a tavalyi tapasztalatok alapján gondolni lehet, hiszen az előző városvezetés, a Demszky-korszak húsz éve alatt elhanyagolták a védműveket. Újabb szakmai megerősítést nyert, hogy a Római-part a főváros legvédtelenebb pontja.
Jelenleg körülbelül 16 évente fordul elő olyan súlyos áradás, mint amilyen 2013 nyarán a Dunán vonult le Közép-Európa országaiban, 2050-re azonban már minden tíz évben számítani kell hasonlóra. A gazdasági növekedés hatását is figyelembe véve a várható károk az elmúlt évek átlagos 4,9 milliárd eurója (1535 milliárd forint) helyett elérhetik az évi 23,5 milliárd eurót (7360 milliárd forint) – figyelmeztetnek európai és ausztrál kutatók a Nature Climate Change című tudományos folyóiratban megjelent cikkükben.
A tanulmány szerint 1,75 milliárd euró (550 milliárd forint) árvízvédelmi beruházással körülbelül 30 százalékkal – évi 7 milliárd euróval (2190 milliárd forint) – lennének mérsékelhetők az árvízkárok 2050-ig.
