Váradi József árvízvédelmi szakértő, a Magyar Hidrológiai Társaság mezőgazdasági és vízgazdálkodási szakosztályának elnöke a sajtótájékoztatón emlékeztetett rá, hogy a római-parti gát tervezése egy éve folyamatban van. Az építkezés lényege, hogy a partvonal mentén a gát színes képet fog mutatni. Tévedésnek nevezte, hogy az egész part látképét a mobilgát határozná meg, mert az adottságokhoz igazodó védműrendszer épülne.
Közölte, hogy a védmű magassága 2,4 méter. Ha a védmű parti változata épül meg, a tervek úgy készülnek, hogy a parthasználat jelenlegi élvezeti értékét ne rontsák, sőt javítsák. Városfejlesztési feladat, hogy a partot kulturálttá tegyék, a plázshasználat lehetősége pedig megmaradjon vagy még jobb legyen – tette hozzá.
Elérkeztünk a teherbírás határaihoz: a 2013-as, 891 centiméter tetőzésű árvízhez hasonló, esetleg nagyobb árvíz esetén komoly katasztrófa bekövetkezésével is számolni kell – derült ki a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. tanulmányából,a melyről a Magyar Nemzet hétfőn számolt be. A munkára Tarlós István kérte fel a társaságot a Duna 2013. júniusi – az 1838-ban a várost elpusztító jeges ár után a második legnagyobb – vízemelkedését követően.
Budapest vezetője a Magyar Nemzetnek adott minapi interjújában megerősítette: további tízmilliárdokat kellene árvízvédelemre költeni, különben egy tavalyihoz hasonló árvíz esetében a – vagyoni értékeket fenyegető – katasztrófa sem zárható ki. A főpolgármester szerint az árvízvédelmi vonalak, berendezések műszaki állapota sokkal rosszabb, mint azt a tavalyi tapasztalatok alapján gondolni lehet, hiszen az előző városvezetés, a Demszky-korszak húsz éve alatt elhanyagolták a védműveket. Újabb szakmai megerősítést nyert, hogy a Római-part a főváros legvédtelenebb pontja.
Jelenleg körülbelül 16 évente fordul elő olyan súlyos áradás, mint amilyen 2013 nyarán a Dunán vonult le Közép-Európa országaiban, 2050-re azonban már minden tíz évben számítani kell hasonlóra. A gazdasági növekedés hatását is figyelembe véve a várható károk az elmúlt évek átlagos 4,9 milliárd eurója (1535 milliárd forint) helyett elérhetik az évi 23,5 milliárd eurót (7360 milliárd forint) – figyelmeztetnek európai és ausztrál kutatók a Nature Climate Change című tudományos folyóiratban megjelent cikkükben.
