Az Együtt – a Korszakváltók Pártja fordult kifogással a Fővárosi Választási Bizottsághoz (FVB), nehezményezve, hogy Tarlós Istvánnak, a Fidesz–KDNP főpolgármester-jelöltjének plakátjain Budapest hivatalos címerét tüntették fel.
Szerintük a fővárosi címer használatához a Fővárosi Önkormányzat engedélye szükséges, ezért az ilyen engedély nélküli címerhasználat a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményébe ütközik. Az pedig, hogy az egyik, hivatalban lévő polgármesterjelölt a hivatali tisztségének ellátása során használható fővárosi címert jelöltként is felhasználja, sérti a jelöltek és jelölőszervezetek közötti esélyegyenlőség alapelvét – tették hozzá.
Az FVB egy másik beadványozó által benyújtott kifogással együtt – tartalmi azonosságuk okán – bírálta el a kérelmet, és megállapította: sérti a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét az, hogy a Fővárosi Önkormányzat címerét Tarlós István főpolgármester-jelölt választási plakátján feltüntették.
Az ügy fellebbezés után került az NVB elé, amely megváltoztatta az FVB döntését és a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Az NVB arra hivatkozott, hogy a kifogástevők semmilyen érdemi bizonyítékot nem csatoltak kérelmükhöz, emiatt kifogásuk érdemi vizsgálatra alkalmatlan.
Az NVB felhívta a figyelmet arra, a kifogásokhoz mellékelt, a plakátokról készült fényképek csak a címer használatát, de nem az engedély nélküli használatát bizonyítják. Az NVB szerint a jogorvoslati kérelmek benyújtói azt sem igazolták, hogy megpróbáltak volna információt szerezni a Főpolgármesteri Hivataltól arról, hogy a főpolgármester-jelölt valóban nem rendelkezik a címer használatára vonatkozó engedéllyel.
Az Együtt – a Korszakváltók Pártja bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújtott be az NVB határozata ellen. Arra hivatkoztak, az NVB nem döntött a főváros címerének a főpolgármester-jelölti kampányban való felhasználására vonatkozó kifogásukról, azaz a jelöltek és jelölőszervezetek közötti esélyegyenlőség sérelméről.
A Kúria szerint a felülvizsgálati kérelem alaptalan volt, ezért helybenhagyta az NVB határozatát.
A Kúria végzésében azt írta: a jelölőszervezetek közötti esélyegyenlőség sérelmére vonatkozó kérelem is a vélelmezett engedély nélküli címerhasználatból ered, „ennek egy más szempontból történő megközelítése volt a kifogás tárgya, a címer használatának közjogi jellegű vetülete”.
A bíróság szerint az NVB részletesen kifejtette, hogy az „engedélynélküliség” bizonyításának elmaradása okán a kérelem érdemi vizsgálatra alkalmatlan, a címerhasználat közjogi jellege pedig már érdemi kérdés lett volna. Ahhoz tehát, hogy ebben a kérdésben dönthessen az NVB, a kérelemnek érdemi vizsgálatra alkalmasnak kellett volna lennie. „Így jogszerű volt az NVB döntése, nem vizsgálhatta a címerhasználat kapcsán az esélyegyenlőség alapelvének sérelmét” – szögezte le a Kúria.
A Kúria döntése ellen további jogorvoslatnak nincs helye.
