Fucsku Sándor vezérőrnagy a NATO és partnerországai együttműködéséről szólva hangsúlyozta, hogy a szervezet partnerországainak különbözőek az elvárásaik: míg például Macedónia szeretne az észak-atlanti szervezet tagjává válni, Izrael vagy Mauritánia a konzultációra, a képzésre tart igényt.
A 28 tagállamból álló NATO-nak 41 országgal van partnerségi megállapodása.
Kecskeméthy Klára ezredes, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára azt mondta: a tagállamok és a partnerországok eltérő geopolitikai helyzetben vannak, s a NATO-partnerség céljai az idők folyamán változtak, de a nemzetközi biztonság, a liberális és demokratikus elvek védelme állandó feladat.
Garaczi Imre, a Pannon Egyetem docense napjaink tétjének nevezte azt, hogy a NATO képes-e kezelni azokat a geopolitikai küzdelmeket, amelyek az euroatlanti világban folynak, és ezek nem vezetnek-e a szervezet, illetve az Egyesült Államok vezető szerepének csökkenéséhez.
Szenes Zoltán nyugállományú vezérezredes, volt vezérkari főnök a szeptemberi, walesi NATO-csúcsról azt mondta, hogy az orosz–ukrán válság helyezte reflektorfénybe. A csúcstalálkozó témái közül kiemelte a válságkezelési képesség javítását.
Gazdag Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára Magyarország NATO-csatlakozásának folyamatát felelevenítve a rendszerváltás szerves járulékának nevezte hazánk közeledését az észak-atlanti szervezethez, az akkori politikai közgondolkodásról szólva pedig azt mondta: „meggyőződéssé vált, hogy Magyarországnak a nyugati blokknál kell lehorgonyoznia”.
