A felperes pénzintézet fellebbezett a szeptember 10-én kihirdetett első fokú ítélet ellen, amelyben a bíróság elutasította keresetét. A törvényszék akkor 2,54 millió forint perköltség megfizetésére is kötelezte a bankot. A pénzintézet jogi képviselője az első fokú ítélet elleni fellebbezés keretében kérte a perköltség 480 ezer forint plusz áfa összegre csökkentését. Egyúttal három tanú meghallgatását indítványozta a másodfokú tárgyalás során, amit azonban a tanács elnöke elutasított.
A bank a fellebbezés során az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróságnak a per újabb tárgyalására utasítását kérte. A fellebbezést a pénzintézet elsősorban az eljárás lényeges szabályainak megsértése miatt, másodsorban a bizonyítási eljárás megismétlése, illetve kiegészítése érdekében nyújtotta be. A bank kérte, hogy a bíróság állapítsa meg: az általa alkalmazott szerződéses kikötések tisztességesek és érvényesek.
A fellebbezésben a bank kiemelte: az uniós csatlakozással a magyar jog közvetlenül alkalmazandó részévé vált az Európai Unió Bíróságának esetjoga is. Kifejtette: az Európai Központi Bank (EKB) szerint alkalmazni kell az esetjogot a közösségi jogszabályokban előírt, előzetes értesítés nélkül elfogadott nemzeti rendelkezések végrehajtásának kérdésében, ezért az a törvény nem hajtható végre, amelyet lényeges eljárási körülmények megsértésével – az EKB-vel való konzultáció elmulasztásával – hoztak.
Az alperes magyar állam jogi képviselője az elsőfokú ítélet helyben hagyását kérte, hozzátéve: lényegesen újabb érvek a felperes részéről nem hangzottak el a fellebbezés kapcsán.
