A miniszter kiemelte: az intézmények gazdálkodásáért és üzemeltetéséért felelős kancellároknak megfelelő gazdasági ismeretekkel kell rendelkezniük, és ismerniük kell az adott felsőoktatási intézményre jellemző szakterületet is.
Bár nyolc felsőoktatási intézmény esetében nem találtak megfelelő jelöltet a posztra, Balog Zoltán szerint az év végére minden intézményben lesz kancellár.
A most kinevezett kancellárok november 15-én kezdhetik meg munkájukat, és azokra a helyekre, amelyekre nem érkezett kellően meggyőző pályázat, a jövő héten új pályázatot írnak ki – közölte.
A miniszter hozzáfűzte, hogy a felsőoktatási intézmények saját jövedelemre tehetnek szert, amelyet fejlesztésre fordíthatnak, emiatt is szükség van a menedzserszemléletű kancellárokra.
Palkovics László államtitkár elmondta, hogy a kancellárok alapvetően az intézmények működtetésével foglalkoznak, az ezzel kapcsolatos feladatokat veszik át a rektortól, akivel szorosan együtt kell működniük. A 29 helyre több száz pályázat érkezett – jegyezte meg.
Lehetőséget adna a bérplafon feloldására a rektorok, illetve a hamarosan munkába álló kancellárok esetében az új felsőoktatási stratégia.
Az intézményvezetők jelenleg átlagosan bruttó egy- és kétmillió forint között keresnek, de a fizetések többszörösükre is duzzadhatnak, ha a kormány rábólint a szaktárca javaslatára.
A rektoroknak és kancellároknak új, teljesítményalapú minősítési rendszert dolgoznának ki.
Balog Zoltán kifejtette, hogy a magyar felsőoktatási rendszer átalakításának célja a versenyképes tudás átadása a hallgatóknak. Ehhez hatékony, fenntartható és rugalmas rendszer szükséges, amely megfelel a gazdaság igényeinek és azokénak is, akik az anyagi eszközöket biztosítják: az adófizetőknek. A miniszter a ppp konstrukciókra utalva fontos feladatnak nevezte a rossz gazdasági működés felszámolását, valamint azt is, hogy a magyar felsőoktatás értékeit erősítsék, fejlesszék.
Az elmúlt időszak eredményei között említette a Felsőoktatási Kerekasztal létrehozását, illetve azt, hogy a bejutáshoz szükséges minimumpontszám emelése ellenére több fiatal került be a felsőoktatásba, mint korábban. Hozzátette: a Felsőoktatási Kerekasztal keretében a hallgatói önkormányzati rendszer minden területét megvizsgálják.
Balog Zoltán tájékoztatása szerint a Budapesti Corvinus Egyetemen Pavlik Lívia, a Budapesti Műszaki és Gazdasági Egyetemen Barta-Eke Gyula, a Debreceni Egyetemen Bács Zoltán, a Kaposvári Egyetemen Borbás Zoltán, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen Rakonczai Éva, a Miskolci Egyetemen Deák Csaba, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen Nagy Zsombor, a Nyugat-magyarországi Egyetemen Dinnyés Álmos, az Óbudai Egyetemen Monszpart Zsolt, a Semmelweis Egyetemen Szász Károly, a Szent István Egyetemen Figler Kálmán, a Széchenyi István Egyetemen Filep Bálint, a Testnevelési Egyetemen Genzwein Ferenc, a Budapesti Gazdasági Főiskolán Dietz Ferenc, a Dunaújvárosi Főiskolán Mészáros Virág, az Eszterházy Károly Főiskolán Csathó Csaba József, a Károly Róbert Főiskolán Szentgyörgyvölgyi László, a Magyar Táncművészeti Főiskolán Antal József, a Nyíregyházi Főiskolán Kvantz József, a Pető András Főiskolán Mihályi Máté Győző, a Szolnoki Főiskolán pedig Varga Csaba tölti be a kancellári posztot.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, a Színház- és Filmművészeti Egyetem, a Pannon Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Szegedi Tudományegyetem, az Eötvös József Főiskola és a Kecskeméti Főiskola esetében nem találtak alkalmas jelöltet a kancellári posztra.
Balog Zoltán a 2015-ös költségvetési tervezettel kapcsolatos kérdésre elmondta: a számok nem véglegesek, korábban is úgy látta, hogy az EU-forrásokkal és más pluszforrásokkal együtt növekszik minden államtitkárság költségvetése, és továbbra is véli.
