Martonyi: Ez népeink öngyilkossági kísérlete volt

A nagy háború okai közé sorolják a tévedéseket, a rossz helyzetfelmérést és a véletleneket – mondta a volt külügyér.

VZ
2014. 10. 17. 16:41
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Martonyi János a nemzetközi történészszakma véleményére hivatkozva úgy fogalmazott: az akkori szereplők alvajárók módjára tántorogtak, és fogalmuk sem volt arról, mi vár Európára. A nagy háború okai közé sorolják a tévedéseket, a rossz helyzetfelmérést és a véletleneket – tette hozzá.

Martonyi János párhuzamot húzott az első világháború száz évvel ezelőtti kitörése és napjaink között, és úgy vélekedett: ma új kockázatok és felgyorsult folyamatok teszik még bonyolultabbá a világot. Álláspontja szerint a konfliktuskezelő-egyeztető mechanizmusok is erősebbekké váltak.

„Meggyőződésem, hogy ésszerűbbé vált a világ” – jelentette ki a két korábbi Orbán-kormányban külügyminiszteri posztot betöltő politikus.

Tomka Béla szegedi történész, egyetemi tanár előadásában kifejtette: a 20. század elejére a nacionalizmus, a gyarmatosítás és a bolsevizmus a korábbinál nagyobb szerepet adott az erőszaknak.

Romsics Ignác akadémikus előadásában azt mondta: az Osztrák-Magyar Monarchia sorsát megpecsételte az első világháború végén az orosz forradalom és Oroszország kiesése a nyugati szövetségből, az utolsó Habsburg uralkodó, IV. Károly béketapogatózásainak nyilvánosságra kerülése és a Monarchia, illetve Németország közti egyezmény. Kiemelte, hogy a világháborút lezáró békék alapelve az etnikai önrendelkezés lett volna, de a valóság ettől jócskán eltért.

John Lukacs Egyesült Államokban élő magyar származású történész videón lejátszott előadásában az 1919-es Tanácsköztársaság kapcsán elmondta: a népbiztosok kétharmada zsidó volt, és bár ők egyáltalán nem képviselték a zsidóságot, ennek következményeként mégis felerősödött az antiszemitizmus.

A katasztrófát nem lehet a zsidóság számlájára írni, a magyar társadalom gyenge, széteső volt, a nemzeti ellenállás erőtlen, Kun Bélát – a Tanácsköztársaság vezetőjét – a román hadsereg űzte ki az országból, és a Horthy Miklós vezette nemzeti hadsereg csak a román katonák távozása után nyert teret – fejtette ki.

A Horthy-rendszer nem tudta úgy képviselni a nemzeti érdekeket, akár a nagyhatalmakkal szemben is, mint például a lengyel Pilsudski, a finn Mannerheim, illetve a török Kemal Atatürk rendszere – jegyezte meg.

Beszélt arról is, hogy ő egyetlen olyan nagy államférfiról tud, aki a történelmi Magyarországgal szimpatizált még a második világháború egyes időszakaiban is: Winston Churchill.

John Lukacs hozzátette: a második világháború brit miniszterelnöke De Gaulle-nak, a későbbi francia elnöknek 1944 őszén azt mondta: az éhes orosz farkas most sokat eszik, de mindet aligha lesz képes megemészteni.

Gyurgyák János történész a világháború tömegeket radikalizáló hatását érzékeltetve felidézett egy frontharcosok körében a háború után elterjedt szólást: „A háború véget ért? Tévedés, mi magunk vagyunk a háború!”

A nemzetközi szakirodalmat idézve Gyurgyák János úgy véli: minél magasabb pozíciót töltött be egy politikus, annál valószínűbb, hogy hazudott. Hozzátette: megítélése szerint ez fokozottan igaz az értelmiségre, amely a hatalomhoz közel állva egyre kevésbé képes megőrizni függetlenségét.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.