Kovács Attila megismételte, egy sérülékeny vírusról van szó, ami megfelelő higiénés környezetben hamar életképtelenné válik. Magyarországon a közegészségügyi állapotok és a kórházi ellátás feltételei is jóval magasabb szinten vannak, mint a szóban forgó nyugat-afrikai országokban, így ha esetleg előfordulna behurcolt eset, abból járvány nem alakulna ki.
Hozzátette, az ország arra is felkészült, hogy hazahozzon egy esetlegesen Nyugat-Afrikában megfertőződött magyar állampolgárt, továbbá a kezelésre kijelölt Szent László-kórházban – a felkészülés keretében – mindennap szimulációs gyakorlatot tartanak.
Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár azt mondta, az Európai Unió kiemelten kezeli a járvány elleni védekezést, a spanyolországi eseten kívül „éles helyzet” eddig nem volt a tagállamokban.
Az államtitkár a múlt heti brüsszeli, e témában tartott megbeszéléséről beszámolva elmondta, áttekintették a tagállamok intézkedési tervét és azt, hogy az egyes országok milyen segítséget tudnak nyújtani az ebolajárvánnyal leginkább sújtott országoknak. Mint mondta, Magyarország védőfelszereléseket és fertőtlenítő szereket ajánlott fel, továbbá azt, hogy a Nemzeti Biztonsági Laboratóriumba vizsgálandó mintákat fogadnak az uniós és unión kívül országokból.
Kérdésre válaszolva Kovács Attila azt mondta, eddig nem érkezett ebolagyanús vizsgálati anyag.
Zombor Gábor hozzátette: a budapesti laboratóriumban hat órán belül biztos eredményt tudnak mondani egy-egy vizsgálati mintáról, így a laboratórium révén mind a diagnosztika, mind pedig az egyéb kapacitások rendelkezésre állnak egy esetleges vírusfertőzés kimutatására és kezelésére.
Az államtitkár cáfolta azokat a híreszteléseket, miszerint nem minden egészségügyi szolgáltató kapott pontos utasítást, eligazítást arra, hogy mit kell tennie egy ebolagyanús eset felfedezésekor. Mint mondta, az intézetek kellő időben körlevelet kaptak arról, milyen védőfelszerelést kell beszerezniük és hogyan kell eljárniuk ilyen esetben.
Zombor Gábor emlékeztetett, a brüsszeli egészségügyi miniszteri értekezleten megállapodtak abban, hogy – tagállami hatáskörben hagyva ugyan egy esetleges intézkedést – a beutazási feltételek szigorításán nem kell változtatni, így a magyar reptéren sem kell hőkamerás ellenőrzést beiktatni. Ez már csak azért is felesleges, mert Magyarországra nincs közvetlen légi járat az ebolajárvánnyal sújtott afrikai országokból.
Pusztai Zsófia, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) magyarországi irodavezetője a sajtótájékoztatón azt mondta, tízezerhez közelít az ebolavírussal megbetegedett emberek száma a nyugat-afrikai térségben, és Libériában a legsúlyosabb a helyzet.
A legnagyobb feladat most a járvány elfojtása Guineában, Sierra Leonéban és Libériában, több ország is szakszemélyzetet, logisztikát és védőfelszereléseket ajánlott fel – mondta a szakember. Az egészségügyi kapacitás – ezen belül is a hozzáértő személyzet – ezekben az országokban szűkös. Mint mondta, 600-1000 nemzetközi szakértőre és 11 ezer jól képzett szakemberre lenne szükség a térségben.
Az Országos Epidemiológiai Központ által működtetett Nemzeti Biztonsági Laboratóriumban képesek az ebolavírus kimutatására. A Közép-Európában egyedülálló intézményben az elmúlt tíz évben fejlesztették ki a veszélyes kórokozók hagyományos és korszerű molekuláris biológiai diagnosztikai hátterét.
A laboratórium alkalmas a legveszélyesebb kórokozók izolálására, tenyésztésére, valamint mikrobiológiai tesztek elvégzésére. A munkatársak teljesen zárt, túlnyomásos védőruházatot viselnek, a laboratórium 24 órás, folyamatos ellenőrzés alatt áll. A bemenő és kijutó levegőt szűrik, és a legszigorúbb ellenőrzés minden munkafolyamatra érvényes, a ki- és beléptetést regisztrálják.
Az intézetben a legveszélyesebb betegségek kórokozóit tárolják, vagy végeznek velük vizsgálatokat. Megtalálható itt egyebek mellett a pestis, az ebola, a lépfene (anthrax) kórozója, továbbá vizsgálatokat folytatnak több influenzatörzzsel, például a H7N9 vírusával is.
