Elődje, a szocialista Csabai Lászlóné 2010-ig négy cikluson keresztül állt Nyíregyháza élén, majd az MSZP-s politikust ön követte a polgármesteri székben. Honnan indultak négy évvel ezelőtt, és hová jutottak a négyéves munkával?
– A kampányban is számba vettem, hogy mit ígértem 2010-ben a polgármesteri programomban és azokból mit valósítottunk meg, majd ennek eredményét a választók elé tártam. Nyugodt szívvel mondhatom, hogy nincs szégyenkeznivalóm, mert az ígéreteimet teljesíteni tudtuk.
– Milyen állapotban volt 2010-ben a város?
– A négy évvel előtti választások előtt fogalmunk sem volt arról, hogy az önkormányzat mennyire rossz helyzetben van és mekkora az adósság. Az óriási adósság gúzsba kötötte a várost, az adósságállomány szerkezete, összetétele és a szerződések lejárata külön nehezítette a helyzetünket. Az ügyletek lejáratát úgy határozták meg, hogy azokat nyilvánvalóan ne lehessen teljesíteni, hiszen a városnak nem volt bevétele. A helyzet annyira elkeserítő volt, hogy a hiteleket 2010-ben már újabb hitelekből finanszírozták. Emellett, amikor átvettem a polgármesteri feladatokat, akkor összesen 1,3 milliárd szállítói tartozással is rendelkezett az önkormányzat, amelynek összege év végére 4,7 milliárd forintra nőtt. Úgy kötötték a szerződéseket, hogy azok már az én időmben járjanak le. Vagyis csődközeli helyzetben voltunk.
– Az átvilágítás után nem fordultak a hatóságokhoz?
– Több büntetőfeljelentést tettünk, amelyek nem vezettek, nem vezethettek eredményre. Még az ügyekkel kapcsolatos iratokat is kilopták a városházáról, nemegyszer az ellenféltől kaptunk vissza dokumentumokat. Az erőt, időt, energiát a pereskedés helyett a város működésének helyreállítására fordítottuk, hiszen padlón voltunk.
– Hogy kerülték el a csődöt?
– Azonnal megkezdtem a tárgyalásokat a bankokkal a hitelek átütemezéséről, amelyek nyolc hónap alatt sikerre vezettek. Közben megkezdtük a szállítók kifizetését, hiszen jellemzően nyíregyházi vagy megyei cégekről volt szó, amelyek főként helyieket foglalkoztattak, nem akartuk őket lehetetlen helyzetbe hozni. Másfél év alatt minden szállítói tartozástól megszabadultunk, és miközben minden eszközzel takarékoskodtunk, nem vettünk fel újabb hitelt. Egy sor a város számára előnytelen szerződést felmondtunk, megszüntettük a párhuzamosságokat, szükséges személycseréket hajtottunk végre, és átszerveztük a hivatal működését. Ezek eredményeként 2012 második felében már a pályázatok önerejét is saját forrásból biztosítottuk, tavaly pedig összesen több mint egymilliárd forintból saját erős beruházásokat tudtunk megvalósítani, többek között felújítottuk a piaccsarnokot, utakat, járdákat építettünk.
– Mi jellemezte az örökölt beruházásokat?
– A fejlesztések körül szinte semmi nem volt rendben. Voltak olyan programok, amelyeket teljes mértékben elrontottak, ilyen volt a szennyvízberuházás is. Ezt ötször írták ki, ami miatt három per indult. Mi az utolsó pillanatban visszavontuk a kiírást, majd azoknál a cégvezetőknél, akik keresetet adtak be, elértük, hogy kérjék a perek megszüntetését. Végül hatodszorra is kiírtuk a közbeszerzést, ami eredményre vezetett, és azt a programot, amit 2010 végéig be kell volna fejezni, 2012 nyarán tudtuk elkezdni. S most már ki merem jelenteni, hogy a szennyvízberuházás néhány hét múlva befejeződik.
– Mit sikerült elérni a foglalkoztatás területén?
– Négy évvel ezelőtti programomban első helyen a gazdaságfejlesztés és a munkahelyteremtés szerepelt, hiszen 2010-ben ebből a szempontból nagyon rosszul állt a város, ugyanakkor azt is láttuk, hogy Nyíregyházán komoly tartalékok vannak, a lehetőségeket pedig ki kellett aknázni. Az ipari park addigra betelt, azt a területet pedig, ahol bővíteni lehetett volna az ingatlant, átjátszották egy fővárosi cégnek. Elődöm idején nem törődtek vele, mint ahogy nem tettek semmit a foglalkoztatás élénkítéséért sem. Ehhez képest ebben a ciklusban körülbelül háromezer új piaci munkahely jött létre, olyan nagy világszínvonalon fejlesztettek, mint az Eissmann, a Michelin, a Hübner, a ContiTech, a Dunapack, a Jász-Plasztik, és a településre jött a Raiffeisen Bank operációs központja is. Ám a legnagyobb lendületet kétségtelenül a Lego hozta, amely egy száz hektáros területen valósított meg zöldmezős beruházást és több mint 1500 embernek ad munkát. Ezzel összhangban a kormány megkezdte a nyugati elkerülő út építését, az első, 2,2 kilométeres szakaszt a hónap végéig helyezik forgalomba, és egy év múlva elér majd a Lego-gyárig. A beruházással kapcsolatban a közműfejlesztést pedig úgy hajtottuk végre, hogy az nemcsak az üzemet, hanem a később odatelepülő vállalkozásokat is kiszolgálja majd. A gazdaságélénkítésnek köszönhetően a munkanélküliség 6,53 százalékra csökkent, ezzel körülbelül másfél százalékkal az országos átlag alatt vagyunk. Nem állunk azonban meg, hiszen már újabb olyan cégekkel tárgyalunk, akik Nyíregyházán képzelik el a jövőjüket.
– A gazdaság élénkítésén kívül mely területeken fejlesztettek még?
– Nyíregyháza nem volt rajta a hazai turizmus térképén, de azt gondoltam, hogy a városnak ebből a szempontból is óriási lehetőségei vannak. Az elért eredmények pedig engem igazoltak, mert az elmúlt három évben minden esztendőben két számjegyű százalékkal növekedett a városban töltött vendégéjszakák száma. Tavaly, amikor az országos átlag növekmény 5 százalék volt, mi 31 százalékos bővülést értünk el, s ez a tendencia idén is folytatódik. Már ott tartunk, hogy újabb szálláshelyeket kell létesíteni, hogy tudjuk fogadni a vendégeinket.
– Minek köszönhető a javulás?
– Igyekeztünk teljes mértékben kihasználni a Sóstógyógyfürdő adta lehetőségeket, a kutakat átminősíttettük, amelyekből olyan ásványi összetételű gyógyvíz jön, ami a Kárpátok közelsége miatt itthon egyedülálló. Ennek köszönhetően három országos és egy regionális gyógyfürdői címet nyertünk, tavaly pedig a 16. gyógyhely lettünk Magyarországon. Most folyik egy 2,5 milliárd forintos komplett turisztikai fejlesztés, a korábban elszigetelten meglevő pontokat, turisztikai attrakciókat összekapcsoltuk. Egy nagyon komoly gyógyászati központot építünk, ezzel a szezont szeretnénk meghosszabbítani, emellett egy olyan fejlesztéseket raktunk össze és valósítunk meg jövő tavaszra, amelyek vonzzák a magánbefektetőket. Az intézkedéseknek köszönhetően növekedett a település idegenforgalmi adóbevétele, ennek összege idén harminc százalékkal lesz több, mint tavaly. Ezeket a pénzeket a marketingbe és különböző programokba forgatjuk be.
– Maradt energia az infrastrukturális fejlesztésekre is?
- Mivel a terület nagyon elhanyagolt volt, itt is fejlesztenünk kellett, ám eleinte csak a tűzoltásra jutott forrás. Pedig végtelenül elkeserítő helyzettel kellett megbirkóznunk, hiszen az önkormányzati utak nagy része nem volt leaszfaltozva, a városban jellemzően nem voltak járdák és kerékpárutak. Ma viszont már ott tartunk, hogy több mint 50 kilométer kerékpárút van Nyíregyházán. Utak és járdák építését, közterek rendbetételét tavaly kezdtük el, mert korábban nem volt rá forrás. Építettünk vagy felújítottunk harminc játszóteret, és tíz szabadidő-kondiparkot, amelyek nagyon népszerűek. Amikor az állam átvállalta az adósságainkat, elkezdtük intézményeink felújítását is. Emellett ettől az évtől kezdve rendbe teszünk tizenegy orvosi rendelőt, kilencet pályázati pénzből, míg kettőt saját erőből. Végül, miután 2010-ben nagyon komoly belvízhelyzet volt Nyíregyházán, több utca veszélyeztetve volt, ezen a területen is lépnünk kellett. A helyi építőipari cégek segítségével körülbelül 600 millió forintból kitisztítottuk a fővezetéket, átereszeket tettünk rendbe és záportározókat építettünk. S két éve összeállítottunk egy csapadékvíz-koncepciót, amit a következő ciklusban hajtanánk végre.
– Elfogadtak egy sportkoncepciót is.
– Azt mondtuk, hogy kiemelten kezeljük a diákok, fiatalok és gyerekek sportolási lehetőségeit, külön figyelmet fordítunk a tömegsportra, míg a versenysportot szponzorokkal együtt teljesítményhez kötve támogatjuk. Erőfeszítéseinknek köszönhetően ma már több mint 1600 hivatásos sportoló gyermek van a városban. A további fejlődés érdekében felújítjuk a sportcsarnokot, az NYVSC labdarúgópályáját pedig megszerezzük a MÁV-tól és rendbe tesszük, tervezési szakaszában tart a stadion fejlesztése is.
– Hogyan alakult a közbiztonság helyzete a városban?
– E tekintetben sem volt okunk a dicsekvésre, mert nagy volt a bűncselekmények száma, és elég rosszak voltak a rendőrségi bűnfelderítési mutatók is. A helyzet azonban sokat javult, hiszen a megyei jogú városok közül a harmadik helyen vagyunk. Ez annak köszönhető, hogy a kormány és mi is támogatjuk a rendőrséget, az egyenruhások így többet járőrözhetnek a városban, külterületen pedig lovas rendőrök vigyáznak a rendre. Javítottunk a közlekedés biztonság helyzetén is, az első évben a polgármesteri keretem nagy részét arra fordítottam, hogy óvodák, iskolák közelében minél több fényvisszaverő zebrákat tudjunk kialakítani. Megerősítettük a közterület-felügyeletet, mezőőri szolgálatot, valamint létrehoztuk a városgondokságot is. A térfigyelő kamerarendszert tovább fejlesztettük, 2010-ben huszonkilenc volt belőlük, ma már több mint száz figyeli a város forgalmasabb területeit. Erőfeszítéseinknek köszönhetően az emberek szubjektív biztonságérzete is javult.
– Akkor mára révbe értek?
– Dehogy, a gödör aljáról ugyan kimásztunk, de még nem vagyunk a csúcson, így tovább kell dolgozni a város fejlődésének előmozdításáért. A következő ciklusban be lehet fejezni az összes önkormányzati rendelő felújítását, rendbe lehet tenni a bölcsődéket, az iskolákat és az óvodákat. Nagyot tudunk majd előrelépni a járdák, utak és kerékpárutak építésében, és tovább kell dolgozni a helyi gazdaság fejlesztésén is.
– A vasárnapi választáson ön mellett heten szállnak ringbe a polgármesteri székért.
– Úgy tűnik, kapós lett a pozíció, hiszen négy éve még csak hárman indultunk el a helyi polgármester-választáson.
– A baloldal helyben teljes mértékben összefogott ön ellen.
– Valóban ellentétek nélkül, teljes összefogásban indultak neki a kampánynak, de menet közben a hatalomért való marakodás megosztotta őket. Ez hozta őket össze, de ez is robbantja szét a baloldali összefogást, mivel egyes személyek és szervezetek érdekei súlyosan sérültek. Ami egységesen jellemzi őket, hogy nincs értékrendjük és programjuk és aljas, mocskolódó kampányt folytatnak, amihez elképesztő ígérgetés társul. Úgy ígérgetnek mindent, hogy közben elengednék az adókat. Ez a baloldal négy év alatt semmit sem tanult a hibáiból.
– Talán az országban is egyedülálló módon ön regnáló polgármesterként hívta ki vitára ellenfeleit. Miért tette?
– Azért, amiért az etikai kódexet is szerettük volna közösen aláírni, hogy mederbe tereljük a kampányt és a programokról szóljon a vita.
– Elfogadták a jelöltek a meghívást?
– Igen, és holnap mind a nyolcan leülünk vitázni, bár ettől még nem szűntek meg a mocskolódások sem.
– Mit üzen végül a választóknak?
– Nyíregyházán a 2010-es önkormányzati választás eredményeként végre elkezdődött az önkormányzati rendszerváltás, abban bízom, hogy a mostani voksolás után le is tudjuk zárni.
