A városvezető megjegyezte azt is: ezen az úton szeretne továbbhaladni, és felvállalja a baloldali szavazók képviseletét is, minden budapesti főpolgármestere kíván lenni.
Fürjes Balázs, az egyes kiemelt jelentőségű budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos arról beszélt: Budapest sikere nemzeti érdek, s nem pusztán romeltakarítást szeretnének a fővárosban, hanem építeni is. Utoljára 1990-ben születhetett volna újjá a főváros, de a városvezetés nem lett partnere a budapestieknek – fogalmazott, hozzátéve: „helyette jött a rendetlenség, a nokiás dobozok, az el nem készült 4-es metró, a pótcselekvések és a hihetetlen mértékű eladósodás”. Szavai szerint a változáshoz kellett az összefogás és egy alapos Budapest-program.
A kormánybiztos szerint Budapest újjászületése több, mint politikai program, az a budapestiek életszeretetéből, tenniakarásából, vállalkozókedvéből, kreativitásából fakad. Erre példaként hozta a fesztiválokat, a romkocsmákat, a startupokat, a tűzfalak lefestését. Fürjes Balázs számos állami, budapesti és kerületi fejlesztést méltatva kijelentette: a változás legfontosabb tanulsága, hogy bármi lehetséges.
G. Fodor Gábor, a Századvég Alapítvány stratégiai igazgatója a folyóirat előszavát idézve azt mondta: az uralja Budapestet, aki uralja Budapest ízlését. Az ízlést politikai kérdésnek minősítette, hozzátéve: „ez egy teljesen megváltozott Budapest, nem lehet ráismerni (...), nyugodtan kijelenthetjük, hogy ez a Budapest a miénk”.
Orbán Balázs, a Századvég Alapítvány kutatási igazgatója azt ismertette: a budapestiek 56 százaléka szerint jó irányba mennek a dolgok a fővárosban, a kerületi eredményekkel 64 százalék elégedett, s 72 százalék szerint fejlődött Budapest, ami értékelése szerint visszaigazolja a városvezetés munkáját.
