A főpolgármester azt mondta: a főváros átvételekor félbehagyott munkák, megkérdőjelezhető szerződések fogadták; azóta döntő különbség van a városvezetés hozzáállásában. Az eredmények közé sorolta a 4-es metró és a Bálna-beruházás befejezését, közlekedésfejlesztési projekteket és az új városvezetési struktúrát.
Tarlós István ismertette a főváros 2030-ig szóló fejlesztési koncepcióit, amelyek célja a minőségi élet megteremtése. Bejelentette: fontos szerepet szán környezetvédelmi beruházásoknak, így például egy második hulladékfeldolgozó és iszapégető megvalósítását tervezi, továbbá kiemelt elem lesz az árvízvédelmi és vízvezetékrendszerek rekonstrukciója. Az árvízvédelmi beruházások között említette a Római-parti védmű megépítését, amelyet újraterveznek a megváltozott jogszabályi környezet miatt.
Kiemelte azt is: a kötött pályás közlekedésfejlesztési terveknek bele kell férniük a támogatható uniós projektek körébe. Ezek között olyan beruházásokat nevezett meg, mint a 3-as metró rekonstrukciója, a földalatti szerelvénycseréje, a HÉV- és metróvonalak összekötése – vagyis az úgynevezett 5-ös metró –, valamint számos villamosprojekt.
Egy másik tematikus fejlesztési projektként beszélt Tarlós István a Duna-part három ütemű megújulásáról. Fontos az árvízvédelem, a partok megközelíthetősége, a közlekedési viszonylatok és a hajózás szempontjainak érvényesítése – mondta.
A főpolgármester szólt arról, hogy a középtávú tervek között van 44 barnamezős projekt és a szociális városrehabilitáció is, utóbbiba tartozik egyebek mellett a munkahelyteremtés és a hajléktalanellátás is. Azt mondta: a hajléktalanellátásban minden mérhető paraméterben előre tudott lépni a főváros.
Tarlós István beszélt a rövid távú tervekről is, ezek között említve a Lánchíd felújítását, a közterületi kamerarendszer nagyszabású bővítését, a járműcseréket, továbbá az elektronikus jegyrendszer bevezetését. Hozzátette: számos elképzelést a kormánnyal közösen valósítanak meg, például az állatkerti, margitszigeti és városligeti beruházásokat.
A városvezető megjegyezte azt is: ezen az úton szeretne továbbhaladni, és felvállalja a baloldali szavazók képviseletét is, minden budapesti főpolgármestere kíván lenni.
Fürjes Balázs, az egyes kiemelt jelentőségű budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos arról beszélt: Budapest sikere nemzeti érdek, s nem pusztán romeltakarítást szeretnének a fővárosban, hanem építeni is. Utoljára 1990-ben születhetett volna újjá a főváros, de a városvezetés nem lett partnere a budapestieknek – fogalmazott, hozzátéve: „helyette jött a rendetlenség, a nokiás dobozok, az el nem készült 4-es metró, a pótcselekvések és a hihetetlen mértékű eladósodás”. Szavai szerint a változáshoz kellett az összefogás és egy alapos Budapest-program.
A kormánybiztos szerint Budapest újjászületése több, mint politikai program, az a budapestiek életszeretetéből, tenniakarásából, vállalkozókedvéből, kreativitásából fakad. Erre példaként hozta a fesztiválokat, a romkocsmákat, a startupokat, a tűzfalak lefestését. Fürjes Balázs számos állami, budapesti és kerületi fejlesztést méltatva kijelentette: a változás legfontosabb tanulsága, hogy bármi lehetséges.
G. Fodor Gábor, a Századvég Alapítvány stratégiai igazgatója a folyóirat előszavát idézve azt mondta: az uralja Budapestet, aki uralja Budapest ízlését. Az ízlést politikai kérdésnek minősítette, hozzátéve: „ez egy teljesen megváltozott Budapest, nem lehet ráismerni (...), nyugodtan kijelenthetjük, hogy ez a Budapest a miénk”.
Orbán Balázs, a Századvég Alapítvány kutatási igazgatója azt ismertette: a budapestiek 56 százaléka szerint jó irányba mennek a dolgok a fővárosban, a kerületi eredményekkel 64 százalék elégedett, s 72 százalék szerint fejlődött Budapest, ami értékelése szerint visszaigazolja a városvezetés munkáját.
