Zalaegerszeg történelmi lehetőség előtt

Céljaink megvalósításához erős helyi gazdaság kell – mondja Balaicz Zoltán, a Fidesz–KDNP polgármesterjelöltje.

– Az országgyűlési kampányban Gyutai Csaba, Zalaegerszeg Fidesz–KDNP-s polgármestere lapunknak úgy nyilatkozott, hogy ősztől folytatná a megkezdett munkát. Ehhez képest októberben ön lesz a kormánypártok polgármesterjelöltje a zalai megyeszékhelyen. Feloldaná az ellentmondást?
– A Fideszben 2002 óta politizálok, 2005-től pedig folyamatosan kampányfőnöki teendőket láttam el Zalaegerszegen, kilenc év alatt kilenc választáson és népszavazáson dolgoztam. Közel egy évtized alatt szorosan együttműködtem a tagsággal, a szimpatizánsokkal és a Fidesz mögött levő segítőkkel, és ez a kapcsolat 2010 után, alpolgármesterségem alatt tovább erősödött. Ennek eredményeként az elmúlt hónapokban, a döntés előtt a tagság, a segítők és a helyi közélet szereplői közül sokan kerestek meg azzal, hogy vállaljam el a jelöltséget, és nézzük meg, mit szeretnének a helyiek. Ennyi megkeresésre nem mondhattam nemet. Megpróbáltam, a tagság döntő többsége pedig rám szavazott, és végül a döntést a Fidesz országos választmánya is egyhangúlag jóváhagyta. Ettől függetlenül úgy gondolom, hogy Gyutai Csaba polgármester az elmúlt másfél-két évtizedben nagyon sokat dolgozott a városért és a Fideszért, és a munkájára a jövőben is számítok.

– Sajtóhírek szerint a helyi tagság 83 százaléka az ön jelölésére szavazott. Ennyire rosszul mentek a város dolgai?
– Erről szó sincs.

– Akkor minek köszönheti az elsöprő támogatást?
– Úgy gondolom, annak, hogy a tagság és a szimpatizánsaink szerint egy megfiatalodó, dinamikus vezetéssel még jobban fejlődhet a város.

– Közel négy évig alpolgármesterként dolgozott Gyutai Csaba mellett. Mi az, amit továbbvinne, és mit csinálna másképpen?
– Mivel 1994 óta Zalaegerszegen folyamatosan fideszes vezetés van, a legfőbb irányok jellemzően változatlanok. Egy dolog azonban biztos, a 2008-as válság Zalaegerszegen is megmutatta, hogy törékeny a város gazdasága. Az elmúlt években sokat tettünk azért, hogy helyzetbe hozzuk a helyi kis- és közepes vállalkozásokat, és megélénküljön a gazdaság, ezt egy határozott kormányzati lobbi mellett mindenképpen folytatni kell. Ezt erősítheti, hogy a 2014 és 2020 közötti uniós fejlesztési ciklusban olyan új lehetőségek nyílnak, amelyek összhangban lesznek a város új gazdaságpolitikájával. A források hatvan százalékát ugyanis gazdaságfejlesztésre, vállalkozásélénkítésre, valamint munkahelyek megtartására és teremtésére lehet elkölteni. A városban számításaink szerint 10,5 milliárd forintot tudunk majd felhasználni ezekre a célokra.

– Mire kívánja fektetni a hangsúlyt a gazdaságfejlesztésnél?
– Nekünk arra kell koncentrálni, miként tudunk egy patrióta gazdaságot megvalósítani. Meg kell néznünk, hogy pontosan milyen erőforrásaink vannak. Egy teljes állapotfelmérést kell elvégezni, hogy megtudjuk, milyen munkaerő áll rendelkezésre, milyen a nők és férfiak aránya, és milyen képesítéssel bírnak az emberek. Tudnunk kell, hogy mennyien vannak állás nélkül, és közülük hány embert lehet munkára fogni. S ha ez megvan, akkor az önkormányzat is meg tudja mondani, miként tudja segíteni a helyi kis- és közepes vállalkozásokat, és hogyan tudja elősegíteni új munkahelyek létesítését. Terveink között szerepel egy mechatronikai és gépipari, továbbá egy logisztikai kiválósági park létesítése, utóbbi közös programunk Zalaszentivánnal. Emellett szeretnénk ráhatni a szakképzésre, hogy olyan szakemberek kerüljenek ki az iskolákból, akikre a helyi vállalkozásoknak szükségük van.

– Megelégszik a gazdaság élénkítésével a következő ciklusban?
– Mindenképpen meg kell erősíteni Zalaegerszeg régiós szerepét, és javítani kell a közlekedés helyzetén is. Az minden gazdasági befektetésnél és vállalkozásélénkítő programnál probléma lehet, hogy a település nehezen megközelíthető, és nem vezet hozzánk autópálya. Éppen ezért új megegyezésre van szükség Nagykanizsával, félre kell tenni a múltbeli, történelmi okokra visszavezethető sérelmeket. Fel kell ismerni, hogy a két város együtt alkot egy olyan 110 ezres magot, amely fel tudja venni a versenyt más településekkel, megyeszékhelyekkel. Ehhez elengedhetetlen a két város közötti közlekedés javítása, Nagykanizsa, Zalaegerszeg és Vasvár között mielőbb szükség lenne legalább egy kétszer két sávos gyorsforgalmi út megépítésére.

– Van ennek a fejlesztésnek realitása?
– A tervek már régóta készen vannak, és abban bízom, hogy a 2014 és 2020 közötti uniós ciklusban elindulhat az építkezés is. Ennek különösen akkor van realitása, ha az érintett városok és a megye vezetése végre közösen tudnak lobbizni a fejlesztésért. Történelmi lehetőség előtt állunk.

– A turizmus terén is egymásra vannak utalva.
– Teljes mértékben. Azt gondoljuk, hogy Zalaegerszegen eddig egy kicsit egyoldalú volt az az idegenforgalmi kínálat, amelyet az Aquacity nyújtott. Ha azt szeretnénk, hogy a gyermekes családok vagy a fiatalok és az idősebbek ne csak egy-két napra jöjjenek a városba, hanem akár egy hetet is itt töltsenek, ami az ágazat minden szereplőjének jó, akkor az Aquacity erős szerepének megőrzése mellett jobban kell támaszkodnunk a környező turisztikai látványosságokra, a megye további értékeire is. Ha ez sikerül, akkor a turisták nagyobb figyelmet fordítanak majd Zalaegerszegre, illetve a többi kínálatra is. Ennek bővítése céljából szeretnénk a szabadtéri skanzenünket élő falumúzeummá fejleszteni, ami kuriózuma lehetne a városnak. Emellett az Alsóerdőben egy komplett szabadidős, turisztikai és rekreációs központot kívánunk kialakítani kalandparkkal, sportpályákkal, ami szintén az idegenforgalom élénkítését szolgálhatná.

– Megvannak ehhez a források?
– Bár a turisztikai fejlesztések nagyon fontosak, de ezek megvalósításához erős gazdaság kell. Enélkül nem tudunk előbbre lépni. A folyamatban levő tárgyalások alapján azonban úgy látom, hogy a korábban veszteségeket elkönyvelő Flextronics és több más cég is tud újabb munkahelyeket teremteni, amelyek az önkormányzat hathatós támogatásával megteremthetik a turisztikai beruházások alapját.

– Zalaegerszeg korábban a sportéletére is büszke lehetett, ami viszont manapság gyenge lábakon áll. Mit kívánnak tenni a helyzet javítása érdekében?
– A város már eddig is sokat áldozott a sportra, ennek elismeréseként lettünk 1996-ban a Nemzet Sportvárosa. Az is biztos, hogy a ZTE, amely marketingszempontból is nagyon fontos a városnak, nem a régi fényében tündököl, pedig szinte az egész ország emlékszik rá, hogy 2002-ben friss bajnokként hazai pályán még a Manchester Unitedot is megvertük. Az utóbbi hónapokban a város nagyon sokat tett azért, hogy stabilizálja a ZTE helyzetét. Sikerült egy befektetőt is a csapat mellé állítani, aki a várossal együttműködve fejleszti a klubot. Ennek eredményeként a ZTE FC, elsősorban a zalai fiatalokra építve, visszakerülhet végre a hazai élvonalba. A kosarasoknál pedig a pályázati pénzek segítségével szeretnénk javítani a csapat helyzetén.