Bajban a magániskolák?

Tönkremehet az alapítványi és magánfenntartású iskolák jó része, ha a múlt héten benyújtott költségvetési javaslatot a jelenlegi formájában fogadja el a parlament.

Csökkentené az alapítványi és magánfenntartású köznevelési intézmények költségvetési támogatását a jövő évi költségvetésről szóló törvényjavaslat. A következő tanévtől a gazdasági társaságként működő fenntartók a közszolgálati feladatot ellátókat megillető alaptámogatásnak mindössze 30 százalékát kapnák, míg az egyesületeknek, alapítványoknak 75 százalék járna. A változás mintegy ezerkétszáz intézményre vonatkozik, a támogatás csökkenése így akár többezres pedagógus-elbocsátáshoz is vezethet az érintettek szerint.

– Váratlanul ért minket az újfajta finanszírozás ötlete, mert a változtatásokról nem volt előzetes konzultáció az érintettek és az oktatásirányítás között. Bár működési támogatást ezek a fenntartók már most sem kapnak, a pedagóguslétszám alapján járó bértámogatás összege eddig megegyezett az állami intézményeknek járó bértámogatással. Ha a javaslat szerinti csökkentés jövőre életbe lép, az érintett intézmények fele biztosan lehúzhatja a rolót – mondta lapunknak az Alapítványi és Magániskolák Egyesülete (AME) elnöke, Horn György. Hozzátette: a támogatás csökkentése az alapfokú művészeti iskolákat érinti leginkább, ezeknek ugyanis mintegy fele alapítványi vagy magánfenntartású. A szakképző intézmények közül 20 százalék érintett, a gimnáziumok közül 12 százalék, az óvodák és általános iskolák esetében azonban mindössze az intézmények két százaléka tartozik a fenti fenntartói körbe.

Aggályosnak tartja az intézkedést a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) is. Mendrey László elnök tegnapi sajtótájékoztatóján kiemelte: a magánfenntartású iskolák esetén nem csak jómódú családok gyermekeit tömörítő luxusintézményekre kell gondolni, számos településen látják el alapítványi formában a sajátos nevelési igényű, hátrányos helyzetű gyermekeket, akiktől nem lehet tandíjat szedni.

Mendrey beszélt arról is, hogy a párhuzamosan indítható osztályok számának csökkentésével a kormány csökkenteni kívánja a középfokú oktatásban részt vevők, elsősorban a gimnazisták számát, ami jelentős pedagóguselbocsátáshoz vezet. Ismeretes, korábban Czomba Sándor képzési államtitkár jelezte, hogy a kormány a gimnáziumi létszámok terhére növelné a szakképzésben tanulók arányát.

Mendrey leszögezte: a PDSZ összefogna a közoktatásban dolgozó többi szakszervezettel, eredménytelenség esetén pedig nem tartja kizártnak sem az utcára vonulást, sem a sztrájkot.

Tiltakozik a költségvetési javaslat ellen a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) is. Közleményükben azt írták, kevés a Klebelsberg Intézményfenntartó Központnak előirányzott 524 milliárd forint, mivel az állami fenntartású intézményekben „nagyon mérsékelt számítások szerint is” további 150-200 milliárd forintra lenne szükség csak a személyi kiadások kifizetéséhez. Hozzátették: a PSZ tiltakozik az ellen, hogy a hiányzó forrásokat tömeges elbocsátásokkal, intézménybezárásokkal, a tanulmányi idők csökkentésével vagy a pedagógus-előmeneteli rendszer minimálbértől való elválasztásával teremtsék elő.

Kevesebb gimnazista és egyetemista, több középkor jellemzi a kormány oktatáspolitikáját az MSZP szerint. Hiller István, a párt oktatáspolitikai kabinetvezetője tegnap azt mondta, a 2015-ös költségvetés számai azt bizonyítják, hogy a kormány oktatás- és társadalompolitikájának középpontjában az érettségit szerző diákok számának, ebből következően a majdani egyetemisták számának lényeges szűkítése áll. – Ahol 35-40 százalékkal csökken a tanulólétszám, ott nincs szükség annyi pedagógusra sem – állapította meg.

A Demokratikus Koalíció szerint a kormány már a középiskolában el akarja venni annak a lehetőségét, hogy a diákok továbbtanulhassanak. Az ellenzéki párt alelnöke, Vadai Ágnes úgy fogalmazott, a kormány a szegény sorban élőktől veszi el a kitörés egyetlen lehetőségét, ha kiváltsággá akarja tenni a gimnáziumi tanulást.

A Jobbik szerint olyan átfogó oktatási koncepcióra van szükség, amelyben nincs ellentmondás a különböző ágazatok között. Dúró Dóra, az Országgyűlés kulturális bizottságának jobbikos elnöke jogosnak nevezte azt a kormányfői felvetést, hogy nagyobb hangsúlyt kell helyezni a szakképzésre, de hibásnak tartotta a felvázolt megoldásokat. – Nyolc százalékkal nőnek jövőre a köznevelési kiadások a költségvetési törvényjavaslat szerint – reagált tegnap a köznevelési államtitkárság az ellenzéki pártok kifogásaira. Mint írták, a kormány célja a köznevelési rendszer színvonalának növelése, ezért elsősorban a legjobban teljesítő pedagógusok bérére kívánják fordítani a többletet.