Az Országgyűlés a határozathozatalok között hozzájárult három korábban megkötött kormányközi szerződés kihirdetéséhez. A képviselők jóváhagyták a Magyarország és Lengyelország közötti titokvédelmi megállapodást, megerősítették a Magyarország és Ausztria közötti határátkelőhelyekről és határátlépési pontokról szóló egyezményt, továbbá elfogadták a Szerbiával kötött, nemzetközi közúti személyszállításról és árufuvarozásról szóló egyezményt is.
Az Országgyűlés az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárásában megfogalmazott kérésekre válaszul kimondta, hogy a vasúti közlekedés igazgatása jogi, szervezeti és döntéshozatali szempontból is független a pályavasúti társaságoktól, vállalkozó vasúti társaságoktól, továbbá a beszerző egységektől és szervezetektől.
A Ház 162 igen szavazattal, 5 tartózkodás mellett fogadta el – a fideszes Völner Pál kezdeményezésére – a vasúti közlekedésről szóló törvény módosítását. A kormánypárti politikus javaslata indoklásában emlékeztetett, hogy az Európai Bizottság korábban a közösségi vasutak biztonságáról, valamint a vasúttársaságok engedélyezéséről szóló irányelv helytelen átültetése miatt indított eljárást Magyarországgal szemben.
Az Országgyűlés elfogadta azt a törvénymódosítást, amely a közvámraktárakban tárolt földgáz értékesítését és a földgázszállító-vezeték építési engedélyének megszerzését is egyszerűbb szabályokhoz köti. A fideszes Mengyi Roland és Balla György önálló indítványát 132 igen szavazattal, 35 nem ellenében fogadták el a képviselők. A kormánypárti politikusok javaslatára a közvámraktárként üzemeltetett földgáztárolóban elhelyezett földgáz tulajdonjoga szabadon átruházható lesz, vagyis ahhoz – a törvénymódosítás kihirdetését követő naptól – nincs szükség földgáz-kereskedelmi engedélyre.
Uniós jogharmonizációs céllal – egyhangúlag, 167 igen szavazattal – módosította az Országgyűlés a légi közlekedési, valamint a légi, a vasúti és a vízi közlekedési balesetek vizsgálatáról szóló törvényeket. A jogszabály-változtatás a légi közlekedés és áruszállítás biztonságosabbá tételét is szolgálja.
A veszélyes áruk légi szállításának oktatását és a tevékenység vizsgálatát hatósági felügyelet alá vonja a módosítás, a részletszabályokat azonban kormányrendelet rögzíti majd. A változtatás pontosítja a légi közlekedés engedélyezésének szabályait, és meghatározza a járművek gyártásához, karbantartásához szükséges követelményeket is.
Az előterjesztés indoklása tartalmazza, hogy a honvédelmi tárca a jövőben megnyitna egyes katonai reptereket a polgári légi közlekedés előtt. A Magyar Honvédség pápai bázisrepülőtere fokozatosan válik a jövőben nemzeti, szövetségi és európai uniós erőforrások bevonásával szállítási csomóponttá, vagyis közös felhasználású katonai és polgári reptérré. Ennek lelhetőségét is megteremti a változtatás.
Törvénymódosítás-csomagot nyújtott be a kormány a parlament elé, ebben egyebek mellett a központi címregiszter létrehozásával összefüggő törvényeket módosítanák. Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára expozéjában kifejtette: a törvénymódosításra a regiszter működésével kapcsolatban van szükség, célja az egységes címképzés és címkezelés lehetőségének megteremtése. A rendszer egyszerre kezelné a személyi és címadatokat, a lakcímnyilvántartást, így egységesek lennének az adatok. A rendszer várhatóan 2015. január elsejével indul el, később pedig megvizsgálnák, hogy milyen más adatbázisokat lehetne bevonni.
A csomagban szerepel még egyebek mellett a helyi önkormányzatokról szóló törvény módosítása is az egységes közterület-elnevezések érdekében, és a közterület-felügyelet működésével kapcsolatban is módosulnának szabályok: a felügyelet is elláthatna parkolási, azt ellenőrző és pótdíjazási tevékenységet.
Vas Imre, a Fidesz vezérszónoka fontos előrelépésnek nevezte az előterjesztést a magyar közigazgatásban, és támogatásáról biztosította az előterjesztőket.
Bárándy Gergely (MSZP) arra tért ki, hogy az „egyveleg” 13 törvényt módosít, amelyek egymáshoz tartalmilag nem kapcsolódnak, az egyetlen erénye a javaslatnak, hogy a kormány nem rohamtempóban akarja elfogadtatni a parlamenttel. Ennek sem tud felhőtlenül örülni, mert az előkészítés során törvénybe ütköztek: nem volt társadalmi egyeztetés, a hatástanulmány eredménye nem ismert. Hozzátette: a korábbi szabályozás nem sikerült jól, mert a két nyilvántartás közötti adatforgalmat nem fésülték át, és emiatt kell módosítani a szabályokat.
Frakciótársai, Kiss László és Hiszékeny Dezső is a jogalkotási folyamat törvényellenességére hívták fel a figyelmet.
Lukács László György (Jobbik) szerint szörnyű volt olvasni és hallgatni is a javaslatot, és szintén a társadalmi vita hiányára helyezte a hangsúlyt. Erényeként fogalmazta meg, hogy elfogadása esetén a törvény felszámolja a különböző adatbázisokban lévő különbségeket, és így hatékonyan szolgálhatja a közigazgatási szerveket.
Az előterjesztő nem válaszolt az elhangzottakra, a vitát az elnöklő Hiller István lezárta.
