A Ház ülése reggel 9 órakor kezdődik, első napirendi pontként a devizahitelesek helyzetével foglalkozó kormányzati előterjesztések kerülnek terítékre.
A kormány indítványa alapján a devizahitelek forintosítása a Kúria döntésének időpontja óta eltelt időszak átlagárfolyamán, vagy a 2014. november 7-én jegyzett napi MNB-árfolyamon történik majd, a két érték közül a devizahiteles számára kedvezőbb árfolyamot köteles a bank alkalmazni. Az említett időszakban az euró árfolyama 308,97, a svájci franké 256,60, a japán jené pedig 2,163 forint volt.
A forintosításról szóló javaslat szerint a deviza vagy devizaalapú fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződés forintra átváltása esetén a pénzügyi intézmény csak referencia-kamatlábhoz, a három hónapos BUBOR-hoz (budapesti bankközi kamatláb) kötött kamatot alkalmazhat.
A kabinet fair bankokról szóló törvényjavaslata a kormány szándéka alapján hatékonyabbá teheti a hitelszerződés megkötését megelőző tájékoztatást, valamint szigorúbb feltételekhez köti az egyoldalú kamat-, költség- és díjemeléseket.
Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője hétfői sajtótájékoztatóján elmondta: a törvényi változásokkal a devizahitelesek több mint 90 százaléka határozottan jobban jár, törlesztőrészleteik 25-30 százalékkal csökkennek majd, és stabilan úgy is maradnak.
Az ülésnap másik napirendi pontja a jövő évi költségvetés általános vitájának lezárása. A képviselők szerdától péntekig összesen több mint 30 órában tárgyalják a 2015-ös büdzsét, amelyet a kabinet korábban a banki elszámoltatás költségvetésének nevezett.
A kormány a javaslatban 2,5 százalékos GDP-növekedéssel és 1,8 százalékos inflációval számol, a költségvetési hiány a GDP 2,4 százalékát teheti ki, az államadósság a GDP 75,4 százalékára csökkenhet.
Több mint ötszáz módosító javaslatot nyújtottak be a képviselők a jövő évi költségvetéshez, a változtatások túlnyomó többségét az ellenzék jegyzi, kormánypárti politikusok első körben mintegy 60-70 ponton alakítanának a 2015-ös büdzsén.
A képviselőknek csütörtökön 16 óráig volt lehetőségük módosító javaslatot benyújtani a kormány jövő évi költségvetési törvényjavaslatához, a parlament honlapján csütörtökön éjfélig 517 előterjesztés vált elérhetővé.
Ezek között szerepel például az a javaslat, amelyben összesen öt, fideszes és kereszténydemokrata politikus 100 millió forintot biztosítana a közérdekű kéményseprő-ipari közszolgáltatók meg nem térülő költségeire. Az előterjesztés alapján ebből az összegből a belügyminiszter döntése alapján havonta kaphatnának vissza nem térítendő támogatást a kéményseprők a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal tájékoztatásának figyelembevételével. Ugyanebben a javaslatban további 180 millió forintot fordítanának az önkormányzatok átmeneti ivóvízellátás biztosításával kapcsolatos kiadásaira.
A Miniszterelnökséget vezető Lázár János egy módosító indítványában 600 millió forint többlettámogatást biztosítana a Szépművészeti Múzeumnak, illetve a hozzá tartozó Magyar Nemzeti Galériának. Indoklása szerint ez kiemelt segítséget jelentene a két intézménynek ahhoz, hogy Budapest jövőre is kiemelt célpont maradhasson az európai múzeumi kiállítási térképen. Lázár János egy másik előterjesztésében 85 millió forinttal támogatná a Seuso-kincsekkel kapcsolatos kutatásokat. A tárcavezető utóbbi kiadás fedezeteként az áfabevételek növekedését jelölte meg.
L. Simon László, a Miniszterelnökség államtitkára és Hoppál Péter kulturális államtitkár a rendkívüli kormányzati kiadások keretéből 200 millió forintot a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rezidens zenekara, a Concerto Budapest támogatására, míg további 200 millió forintot a Robert Capa Központ fejlesztésére javasol felhasználni.
Lezsák Sándor (Fidesz) és Rétvári Bence (KDNP) közös módosító javaslatukban ugyancsak az összesen 100 milliárd forintos rendkívüli kormányzati intézkedések alapjához nyúlnának és 500 millió forintot adnának a Házat-Hazát Kaláka Mozgalomnak. A kormánypárti politikusok szerint a mozgalom a „piaci áraknál olcsóbb gyerekváró otthonokat” építhetne, illetve újíthatna fel kalákamunkával, ami reményeik szerint új vidéki munkahelyeket hozhatna létre, továbbá hosszabb távon segíthetne megállítani az ország népességfogyását.
Javaslatuk szerint ugyanis a mozgalom munkájának kedvezményezettjei a családalapítás és gyermekvállalás előtt álló fiatalok lehetnének, akiknek 20-25 évük lenne visszafizetni új otthonuk megelőlegezett árát.
A fideszes Gulyás Gergely 108 millió forinttal 217 millió forintra emelné a kommunista diktatúrával kapcsolatos állami emlékezet megőrzésével, valamint a diktatúra hatalmi működésének feltárásával foglalkozó Nemzeti Emlékezet Bizottság dologi kiadásait.
Frakciótársa, Font Sándor azt kezdeményezte, hogy a nemzeti vagyonkezelő ingatlanberuházásaira szánt keretből 2 milliárd forintot fordítsanak az eddig kétévente megrendezett Országos Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Kiállításra. Szerinte ugyanis a jövő évi rendezvény megtartása az ágazat minden szereplőjének hasznos lenne, amit a 2013-as esemény látogatói rekordja is alátámaszt.
Németh Szilárd, Csepel előző fideszes polgármestere javaslatában 400 millió forintot fordítana a Csepeli Birkózó Club csarnokának felújítására. Indoklásában úgy fogalmaz, hogy az ingatlanon az utóbbi harminc évben semmilyen felújítást nem végeztek, a városrész korábbi szocialista vezetőinek ugyanis a „legatyásítás” volt a célja.
Ezzel egy időben Szatmáry Kristóf (Fidesz) kereskedelempolitikai kormánybiztos 150 millió forinttal megnövelné a Budapesti Vasutas Sport Club támogatását, a tömeg- és versenysport, valamint az utánpótlás-nevelés fejlesztése érdekében.
A fideszes Vas Imre egyik módosító javaslatában 243 millió forinttal csökkentené a nem állami felsőoktatási intézmények normatív támogatását, az összeg egy részét, 75 millió forintot pedig a határon túli egyetemeknek és főiskoláknak adná, míg további 68 millió forintot uniós és nemzetközi képzési programokra különítene el.
A kereszténydemokrata Rubovszky György az 1997-ben alakult, 74 civil szervezetet tömörítő Értelmi Sérülteket Szolgáló Társadalmi Szervezetek és Alapítványok Országos Szövetsége támogatását javasolja 13,5 millió forinttal 55 millió forintra emelni.
Egy az MSZP-frakció által jegyzett módosítás 100 milliárd forintot fordítana a családi pótlék növelésére és 58 milliárd forintról 78 milliárd forintra emelné a gyermekétkeztetés támogatását.
Vona Gábor, a Jobbik elnöke és több frakciótársa is jegyzi azt a jobbikos javaslatot, amely 2 milliárd forinttal támogatná a művi megtermékenyítést. Az ellenzéki politikusok szerint erre azért van szükség, mert Magyarországon olyan mértékben csökkent a népesség az elmúlt években, amely a nemzet „biológiai gerincének megroppanásával fenyeget”.
Az LMP korábban közölte, hogy a köz- és felsőoktatásra fordított összegeket 100 milliárdos nagyságrendben emelnék, de növelnék a családi pótlék mértékét is, a közmunkaprogram „zsákutcája” helyett pedig a képzési támogatásokra koncentrálnának.
