Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője, valamint frakciótársai, Németh Szilárd, Papcsák Ferenc, Dunai Mónika, Fónagy János, Kucsák László és a KDNP-s Simicskó István csütörtökön nyújtották be a parlamentnek javaslatukat, amely több ponton is módosítaná az önkormányzati törvényt, így például lehetővé tenné, hogy a személyi és intézményi kérdésekről a Fővárosi Közgyűlés csak a főpolgármester javaslatára dönthessen.
Az indítvány alapján tényleges vétójogot is kapna a főpolgármester. Bár az önkormányzati törvény jelenleg is biztosítja a polgármestereknek a vétót – azokkal a képviselő-testületi döntésekkel szemben, amelyeket az önkormányzat érdekeit sértőnek tart –, de csak egy alkalommal. A fideszes és KDNP-s előterjesztés szerint viszont a főpolgármester a jövőben tetszőleges számú alkalommal kérhetné egy ügyben meghozott döntés ismételt tárgyalását. Ezt azzal indokolják a kormánypárti képviselők, hogy így jobban érvényesülhet az az elv, hogy egy döntés elfogadásához a kerületi és a fővárosi szint egyetértése szükséges.
Az ismételt tárgyalás során hozott döntés akkor lenne végrehajtható, ha az üléstől számított három napon belül a főpolgármester nem kezdeményez újabb ismételt tárgyalást.
Az MNO információi szerint felmerült egy olyan verzió is, hogy ne „végtelenített” vétójoga legyen a főpolgármesternek, hanem amennyiben a testület kétharmados többséggel dönt, az felülírja a városvezető döntését. Ugyanakkor ez azt hozta volna magával, hogy a Fidesz kénytelen lett volna összefogni az MSZP-vel bizonyos esetekben, amit a nagyobbik kormánypárt mindenképpen el akart kerülni.
Lapunk azt is megtudta: az egyik nyomós érv a frakciók ellen az volt, hogy a frakciók meglétével nagy apanázs is járt volna, titkárnőkkel, szakértőkkel. Úgy tudjuk, hogy az MSZP számított rá, így ez nekik a legnagyobb érvágás.
További változás – „tekintettel a főváros kiemelt helyzetére” –, hogy a főpolgármester jogosult lenne a minisztereknek biztosított egyéb juttatásokra is.
Összeférhetetlenségi szabályok is változhatnak: a módosítás alapján ezt követően nem lenne összeférhetetlen, ha egy polgármesteri hivatal vagy közös önkormányzati hivatal köztisztviselőjét más településen önkormányzati képviselővé választják.
Rögzítenék emellett, hogy az 1500 lakosúnál nagyobb települések társadalmi megbízatású polgármesterire – a kisebb települések polgármestereihez hasonlóan – az önkormányzati képviselőkre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat kell alkalmazni.
Az is újdonság, hogy a jelenlegi 15 napos határidő helyett a választás jogerős végeredményéhez kötnék az önkormányzati képviselő-testület alakuló ülésének megtartását.
Az önkormányzati választási törvénybe beiktatnák azt az egyértelműsítő rendelkezést, hogy a Fővárosi Közgyűlés feloszlása esetén időközi választást kell kiírni az összes kerületi polgármesteri tisztségre.
Nem a fővárost érinti, de az indítvány azt is kimondaná: a megyei önkormányzatok székhelye csak a megyeszékhelyen lehet, amit az előterjesztők szerint mindenekelőtt a megyeszékhelyek, történelmi, gazdasági és társadalmi jelentősége indokol. Megyei önkormányzati székhellyel kapcsolatos október 22-ei hír volt, hogy a Nógrád megyei önkormányzat úgy döntött, a megyeszékhelyről, Salgótarjánból Balassagyarmatra kerül át a testület székhelye.
A törvényjavaslat változtatna a helyi adókról szóló jogszabályon is, megteremtve annak lehetőségét, hogy a helyhatóságok az önkormányzati adóknál adókedvezmény vagy -mentesség megállapításával támogathassák helyben az alap-, alkalmazott vagy kísérleti kutatást. A törvény a kihirdetését követő napon lépne hatályba.
