Palkovics László hozzátette: a képzésbe bekapcsolódó vállalatok, cégek száma több mint kétszáz, és mind a meghirdetett szakok tekintetében, mind a hallgatói helyek számában a műszaki terület a legnépszerűbb.
Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a jövő évi tanév lesz az első, amikor jelentkezni lehet a felsőoktatásban duális képzésre.
Elmondta, hogy aki ilyen képzési formára jelentkezik, annak a képzési ideje 48 hét tanévenként, ez majdnem a kétszerese a „hagyományos” képzési időnek. Ebből az időszakból 26 hetet a felsőoktatási intézménynél, 22 hetet pedig az adott vállalatnál tölt el a tanuló.
Palkovics László ismertetése szerint ebben a képzési formában a vállalatok és a felsőoktatási intézmények együttműködési megállapodást kötnek a képzésről, továbbá a cég és a hallgató külön munkaszerződést is köt. Ez a dokumentum rögzíti a feltételeket, a díjazás mértékét, ami minimálisan havonta a minimálbér 60 százaléka. Palkovics László jelezte, hogy a hallgató munkabére ettől felfelé eltérhet, ezt azonban szintén rögzíteni kell a munkaszerződésben.
Az államtitkár beszámolt arról is, hogy duális képzés esetében a munkabér az elméleti képzés idejére is jár a hallgatónak, tehát ez nem egy ösztöndíj és nem is egy gyakornoki képzés.
Az alapszak akkreditációja és vizsgarendje nem tér el a hagyományos képzésekétől, a hallgató az elméleti képzésen ugyanazt tanulja, mint a hagyományos szakon tanuló társai. A gyakorlati vizsgát pedig a vállalat szervezi.
Palkovics László kérdésre válaszolva elmondta, hogy a duális képzés keretében kötött hallgatói munkaszerződés nem kötelezi a hallgatót és a céget sem arra, hogy a diáknak a tanulmányok lezárása után ott kell dolgoznia, vagy a vállalatnak kell őt alkalmaznia.
Az eseményen kiosztott írásos tájékoztató szerint a duális képzési formájú szakokra történő jelentkezés a 2015-ös felvételi eljárásban két párhuzamos szakaszból áll: az állami, általános felvételi eljárásból és egy vállalati felvételi szakaszból.
A felvételi tájékoztatóban feltüntetik a meghirdetett szakok mellett lábjegyzetben azt, hogy az adott szaknak indul-e duális formája, valamint a vállalati partnereket is felsorolják. A felsőoktatási felvételi jelentkezést a továbbiakban a már megszokott módon kell benyújtani.
Palkovics László úgy vélte: már az is nagy siker, hogy a duális képzés indulásának első évében ennyien jelentkeztek erre a képzési formára. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a sajtótájékoztatón azt mondta: bízik abban, hogy a duális képzés sikeres lesz és bővülni fog mind a képzés, mind a képzéshez kapcsolódó vállalati kör.
Úgy fogalmazott, hogy a duális képzés elindításával egy rendkívüli folyamat vette kezdetét, az oktatáspolitika megértette e képzési forma jelentőségét. Mint mondta, ezzel sokkal „gazdaságközelibbé” válik a felsőoktatási képzés is.
Ismert, az iparkamara főtitkára, Dunai Péter a témával kapcsolatban korábban kifejtette, a kötelező kamarai regisztráció megteremtette a rálátást a vállalkozásokra, míg a vállalkozói hozzájárulás ennek pénzügyi alapjait segítette elő. Rámutatott, hogy a duális képzési rendszer bevezetésével kiteljesedett a kamarák szakképzéssel kapcsolatos jogosítványrendszere. Ennek is köszönhető, hogy 2018-ban a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara rendezheti meg az európai szakmunkástanulók versenyét Budapesten.
Akikből egyébként jóval többre lenne szükség, ezért a kormány egyebek mellett kitolná vagy megszüntetné az iskolarendszerű szakképzés 21 éves korhatárát, hogy érettségi után minél többen tudjanak részt venni abban – mondta korábban Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium szakképzésekért és munkaerőpiacért felelős államtitkára Székesfehérváron, a Fejér Megyei Kormányhivatal pályaválasztási kiállításán megtartott szakmai fórumon.
