Csepreghy Nándor hangsúlyozta: Magyarország még egyszer nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy a gazdasági válság kirobbanásának idején jellemző gondolkodáshoz hasonlóan ajándékpénznek tekintse az uniós forrásokat és életképtelen vállalkozásokat támogasson belőlük. A kormánynak az a feladata, hogy a külföldi vetélytársakkal szembeni versenyhátrány ledolgozásában segítse a hazai vállalkozásokat – tette hozzá.
Ezt a célt szolgálja a 2014 és 2020 között Magyarországnak jutó 12 ezer milliárd forintnyi EU-támogatás új szemléletű elosztása és a pályázati rendszer megváltoztatása is, mely garantálja a gazdaság fenntartható fejlődését akkor is, ha 2020 után elapadnak az Európai Uniótól érkező források – mondta a helyettes államtitkár.
A változtatások részleteiről szólva közölte: a legfontosabb szempontok egyike a források koncentrációja, emiatt a korábbi 16 helyett a pénzek 60 százalékát szánja a kabinet gazdaságfejlesztésre, és egy-egy kiemelt területre is több támogatás jut. Ezzel párhuzamosan a korábbi 17-ről 10-re csökkentették az operatív programok számát, melyekben egyre nagyobb arányban jelennek meg visszatérítendő források.
Összességében a kabinet szándéka hatékonyabban erősíteni és gyarapítani az exportképes vállalkozásokat, emelni technológiai színvonalukat, illetve gyártási kapacitásukat. Mindez elengedhetetlen ahhoz, hogy a mai mintegy 4,2 millióhoz képest 2020-ra legalább 5 millió ember dolgozzon hazánkban – emelte ki.
Jelezte: a vállalkozói szektor sikere nagymértékben függ a cégek együttműködésétől, ezért hidat szeretnének építeni a nagyvállalatok, valamint a kis- és középvállalkozások között. E folyamat fontos láncszemei a klaszterpályázatok.
Csepreghy Nándor ugyancsak kiemelt témaként említette az innovációt: tájékoztatása szerint a következő időszakban 700 milliárdot szánnak felsőoktatási műhelyek és kisvállalkozások innovációs tevékenységének támogatására.
Kitért arra is, hogy az évtized végéig szeretnék a jelenlegi 7-ről 15 százalékra emelni a gazdasági szereplők által használt megújuló energiaforrások arányát. Emellett az első körben 30 ezer, majd 2020-ig 180 ezer háztartás energetikai korszerűsítését is támogatja a kabinet, közben 2018 végéig kiépül az összes vállalkozás és háztartás szélessávúnet-lefedettsége.
A politikus emlékeztetett: tavalyelőtt 1054, tavaly pedig 1708 milliárd forint uniós fejlesztési forrást használt fel Magyarország. Idén várhatóan közel 2000 milliárdra nő az összeg, és amennyiben ez teljesül, hazánk lesz az unió első olyan országa, mely teljes egészében felhasználta a rendelkezésre álló keretet.
Dunai Péter, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára az eseményen kifejtette, hogy a kötelező kamarai regisztráció megteremtette a rálátást a vállalkozásokra, míg a vállalkozói hozzájárulás ennek pénzügyi alapjait segítette elő. Bejelentette: nyolc állami szervezettel kötnek együttműködést, melynek nyomán 2015 végéig az új partnerek segítségével bővítik adatbázisaikat. Rámutatott, hogy a duális képzési rendszer bevezetésével kiteljesedett a kamarák szakképzéssel kapcsolatos jogosítványrendszere. Ennek is köszönhető, hogy 2018-ban a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara rendezheti meg az európai szakmunkástanulók versenyét Budapesten.
