Hunyadi Mátyás és a fekete sereg: mi az igazság a mesék igazságos királyáról? + videó

Hunyadi Mátyás királyunk személyét számos ponton misztikum övezi, a fekete sereg szerepétől egészen a „Mátyás, az igazságos” legendájának eredetéig. De vajon milyen szerepet játszott mindezekben Hunyadi Mátyás tudatos imázsépítése? Köő Artúr történészt, az NKE Nemeskürty István Tanárképző Karának tanársegédjét, a Magyarságkutató Intézet munkatársát kérdeztük.

– Hunyadi Mátyás király rendkívül tudatosan építette a királyi imázsát, mind a kortársai, mind az utókor szemében. A célja nemcsak a politikai hatalom megszilárdítása volt, hanem a tökéletes uralkodó, „rex perfectus” képének kialakítása – mondta a Magyar Nemzetnek Köő Artúr, akit Hunyadi Mátyás imázsépítéséről kérdeztünk.

Köő Artúr kifejtette: a kortárs uralkodók és vezetők szemében igyekezett Hunyadi Mátyás magáról olyan képet kialakítani, amilyennek szerette volna, hogy őt lássák (Fotó: NKE)

Mátyás királyunk személyét ugyanis számos misztikum övezi mind a mai napig. Az uralkodói tekintélyének építésétől a fekete sereg szerepéig, egészen az „igazságos Mátyás” legendájának eredetéig.

A történész a tudatos imázsépítésről szólva kifejtette:

Mátyás erős központosított államot épített, a bárói hatalmat ellenőrzés alatt tartva, ezzel a rendkívül erős és igazságos király képét igyekezett sugallni.

A király emellett a közrend és a jog betartása érdekében szigorú, de méltányos törvényeket hozott, s ez az uralkodót oly színben tüntette fel, hogy ő a törvény és rend védelmezője.

A fekete sereg szerepe Hunyadi Mátyás megítélésében

– A fekete seregnek jelentős szerepe volt abban, hogy Mátyás elismert, tekintélyes és – egyesek számára – félelmetes uralkodó legyen – mondta lapunk kérdésére a Magyarságkutató Intézet munkatársa. Az NKE tanársegédje kifejtette: a fekete sereg professzionális zsoldoshadsereg volt, kiváló páncélzat, tüzérség, korszerű fegyverzet jellemezte őket. A korszak legjobban felszerelt hadserege volt.

Hunyadi Mátyás hivatásos zsoldoshadseregével nemcsak a határvédelmet és a török elleni védekezést biztosította, hanem a belső rend megtartására is eszközként szolgált Köő Artúr tájékoztatása szerint.

A fekete sereg tehát a katonai erő, a tekintély és hatalom szimbóluma, reprezentánsa volt.

Mátyás az imázsa érdekében reneszánsz tudósokat, költőket, művészeket is támogatott, például Galeotto Marziót és Janus Pannoniust, ami a művelt, kulturált király képét erősítette, aki nemcsak hadvezér, hanem mecénás is.

A tudatos imázsépítésnek – mint a fentiekben láthattuk – köszönhetően itthon a pozitív megítélés volt inkább jellemző (Mátyás halála után mindenképpen), igaz, volt egy elégedetlen réteg is a saját korában.

– Például a nagyobb birtokosok sokszor elégedetlenek voltak a központosítással, és nem is rejtették ezt véka alá, vagy a magas adók és a zsoldoshadsereg fenntartása olykor lakossági elégedetlenséget is szült – részletezte. Megjegyzendő, hogy a magyar társadalom 80 százaléka jobbágy volt, akik vélhetőleg Mátyás uralkodása alatt elégedetlenek voltak a magas adókkal. Továbbá 1472-ben éppen Mátyás legszűkebb támogatói köre szervezett összeesküvést.

Hogyan tekintettek Hunyadira külföldön?

Köő Artúr szerint Hunyadi Mátyás külföldi megítélését érdemes két részre bontanunk: Nyugat-Európára, valamint Közép- és Kelet-Európára. Mint kifejtette, Itáliában és a nyugati udvarokban a reneszánsz uralkodót és mecénást látták benne, igaz, központosító törekvései miatt sokan tartottak is tőle.

Többek között ez volt az oka annak is, hogy német-római császári ambíciói végül nem értek célt.

Nyugaton súlyosan kritizálták a kortársak, amiért az oszmánokkal a békére törekedett, ellenben számos hadjáratot vezetett Bécs és a Cseh Királyság ellen, ezzel megbontotta – az egyébként már akkor is illuzórikus – keresztény univerzalizmust.

Közép-Európában főként diplomáciai partnert láttak benne.

Kelet-Európában erős és fenyegető uralkodóként tekintettek rá, ami természetes a szakértő szerint: katonai képességei és határozott politikája miatt rájuk nézve veszélyforrásnak minősült. Valamint a Balkánon számos államot Mátyás ütközőállamként használt az oszmán fenyegetéssel szemben.

Igazságos Mátyás álruhában?

– A kortárs uralkodók és vezetők szemében nyilván igyekezett Mátyás magáról olyan képet kialakítani, amilyennek szerette volna, hogy őt lássák. Az álruhás és igazságos uralkodót az utókor hozta létre, s gyúrta, formálta – összegzett.

A szakértő elmondta: ami az 1526-os mohácsi vereség után következett, azt a kor embere tragédiaként élte meg.

Az ország három részre szakadt, pártoskodás, török megszállás és jelenlét, kilátástalan jövőkép jellemezte a kortársak életét.

Mohács (1526) után három részre szakadt az ország: a Királyi Magyarország területére, hódoltsági területre és Erdélyi Fejedelemségre

Ezen állapotok közepette a múlt megszépült, Mátyás uralkodásának időszaka a Magyar Királyság nagyhatalmiságának időszakaként volt értelmezhető, ami igaz is volt.

A „régi szép napok” utáni nosztalgia közepette született meg

az igazságos, szegényeket támogató, álruhában országot járó király alakja,

mely aztán számtalan történet képében generációk sokaságának vált „napi táplálékává” mesék formájában.

Megelőzhette volna mohácsi vészt?

A kérdésünkre, miszerint elképzelhető-e, hogy Mátyásnak „a csillagok is összeálltak”, és nagysága azért maradt fenn, mert a magyar virágkor utolsó királya volt, azt válaszolta: nem hisz ebben.

Mint fogalmazott, Mátyás király valóban a magyar virágkor utolsó uralkodója volt, a történelem alakulását azonban nagymértékben meghatározza az is, hogy egy adott személy mennyire karizmatikus, mennyire jó politikus, diplomata, hadvezér és így tovább.

Hunyadi Mátyás pedig a történész ismertetése szerint tagadhatatlanul tehetséges uralkodó volt, kvázi keményen megdolgozott azért, hogy számára a „csillagok jól álljanak”.

A történész Moháccsal kapcsolatban azt mondta: Mátyás bizonyos értelemben megelőzte.

Felmérte a török erejét, és belátta: visszaszorítani a törököt nem lehet, a meglévő állapotokat lehet konzerválni, s ha szükség volt – márpedig szükség volt –, akkor békekötéssel akadályozta meg a török további (a Magyar Királyságot is érintő) terjeszkedését.

Ha ezt nem ismerte volna fel, pár évtizeddel korábban is jöhetett volna Mohács.

– Ami nem sikerült számára, pedig mindent megtett ennek érdekében, az a dinasztiaalapítás, a törvényes házasságból születő fiúgyermek nemzése. Ha már lehet a mi lett volna gondolattal játszani: képzeljük el, mi lett volna, ha van törvényes utód, aki apja genetikáját örökli. Akkor is bekövetkezett volna Mohács? – zárta gondolatait Köő Artúr.

Egyébként a románok, a szerbek is magukénak mondják a Hunyadi-családot. Köő Artúr erre úgy reagált:

attól, hogy egy hörcsög akváriumban születik, még nem hal.

Borítókép: Hunyadi Mátyás (Fotó: Getty Images/Mirceax)

További játékainkhoz kattintson ide!