Hogyan tekintettek Hunyadira külföldön?
Köő Artúr szerint Hunyadi Mátyás külföldi megítélését érdemes két részre bontanunk: Nyugat-Európára, valamint Közép- és Kelet-Európára. Mint kifejtette, Itáliában és a nyugati udvarokban a reneszánsz uralkodót és mecénást látták benne, igaz, központosító törekvései miatt sokan tartottak is tőle.
Többek között ez volt az oka annak is, hogy német-római császári ambíciói végül nem értek célt.
Nyugaton súlyosan kritizálták a kortársak, amiért az oszmánokkal a békére törekedett, ellenben számos hadjáratot vezetett Bécs és a Cseh Királyság ellen, ezzel megbontotta – az egyébként már akkor is illuzórikus – keresztény univerzalizmust.
Közép-Európában főként diplomáciai partnert láttak benne.
Kelet-Európában erős és fenyegető uralkodóként tekintettek rá, ami természetes a szakértő szerint: katonai képességei és határozott politikája miatt rájuk nézve veszélyforrásnak minősült. Valamint a Balkánon számos államot Mátyás ütközőállamként használt az oszmán fenyegetéssel szemben.
Igazságos Mátyás álruhában?
– A kortárs uralkodók és vezetők szemében nyilván igyekezett Mátyás magáról olyan képet kialakítani, amilyennek szerette volna, hogy őt lássák. Az álruhás és igazságos uralkodót az utókor hozta létre, s gyúrta, formálta – összegzett.
A szakértő elmondta: ami az 1526-os mohácsi vereség után következett, azt a kor embere tragédiaként élte meg.
Az ország három részre szakadt, pártoskodás, török megszállás és jelenlét, kilátástalan jövőkép jellemezte a kortársak életét.





















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!