Gyarapodó nagyvárosok

Sok megyeszékhelyen százmilliókkal vagy akár milliárdokkal nőtt a helyiadó-bevétel.

Tizennyolc százalékkal, összesen 3,17 milliárd forinttal növekedett Győr helyiadó-bevétele tavaly az amúgy szintén nagyon jónak számító 2013-as évhez képest, 2014-ben az összeg meghaladta a 20,5 milliárd forintot – tájékoztatta lapunkat Borkai Zsolt, Győr polgármestere. – A minden eddiginél nagyobb adóbevételt ráadásul úgy értük el, hogy az önkormányzat 2014. januártól – gazdaságélénkítő szándékkal – tíz százalékkal csökkentette az iparűzési adó mértékét, ami úgy tűnik, bevált, hiszen ebből az adónemből összesen 17,1 milliárd forint folyt be tavaly, ami 2,7 milliárd forinttal több, mint 2013-ban – tette hozzá Borkai Zsolt. Az iparűzési adó mellett az építményadóból befolyt bevétel is jelentősen, csaknem 17 százalékkal növekedett 2013-hoz képest, ennek összege 2014-ben megközelítette a 3 milliárd forintot.

Debrecenben tavaly 1,4 százalékkal növekedtek a helyiadó-bevételek az előző évhez képest. Az önkormányzat arról tájékoztatott, hogy a növekedés majdnem minden adónemnél tapasztalható, csak a gépjárműadónál mutatkozik minimális csökkenés. A bevételben a legnagyobb tétel az iparűzési adó volt, ebből 2013-ban csaknem 9,97 milliárd forint, tavaly több mint 10 milliárd forint folyt be az önkormányzat kasszájába. Nagyobb arányban növekedett a város építményadó-bevétele, ami 2013-ban 2,24 milliárd, míg tavaly 2,56 milliárd forint volt. Az idegenforgalmi adó egy év alatt 67,3 millió forintról 80,5 millió forintra emelkedett.

Miskolcon szintén növekedett tavaly a helyiadó-bevétel 2013-hoz képest, míg 2014-ben csaknem 11,4 milliárd forint folyt be a kasszába, addig az előző évben alig 11 milliárd forint. Ez főként az iparűzésiadó-bevétel növekedésének köszönhető: hiszen ennek összege 2013-hoz képest 7,2 milliárd forintról csaknem 7,5 milliárd forintra emelkedett. Számottevően növekedett az idegenforgalmiadó-bevétel is, hiszen míg ennek összege 2013-ban nem érte el a 100 millió forintot, tavaly már csaknem 150 millió forint volt. – Miskolcon annak ellenére javultak a mutatók, hogy nem emelkedtek az adómértékek, sőt a közgyűlés többlépcsős adócsökkentést vezetett be a magánszemélyek tulajdonában álló különböző építménytípusoknál azáltal, hogy adómentessé tette azokat – tájékoztatott az önkormányzat.

Girán János, Pécs alpolgármestere szerint a városban az elmúlt években javult az adófizetési morál, immár évről évre szinte forintra pontosan tervezhetők ezek a bevételek. Az építményadóból 2014-ben csaknem 2,9 milliárd forint folyt be, míg telekadóból alig kevesebb mint 500 millió. Az idegenforgalmi adóból pedig csaknem 70 millió forintos bevétele lett a városnak, amely több mint amennyivel korábban kalkuláltak. A legnagyobb adóbevétele Pécsnek az iparűzési adóból van, ami 2014-ben 7,1 milliárd forintot tett ki. Ez utóbbi jelentős emelkedést mutat, hiszen a 2013-as pécsi költségvetés zárszámadása szerint tavalyelőtt 6,1 milliárd jött be ebből az adónemből, ugyanakkor építményadóból kicsivel több mint 3 milliárd forint származott akkor. Telekadóból két éve a tavalyihoz hasonló volt a bevétel, 524 millió forint. Idegenforgalmi adóból pedig 65 millió folyt be a város kasszájába 2013-ban.

Körülbelül 1,5 százalékkal emelkedtek Szegeden a helyiadó-bevételek 2013-hoz képest – közölte lapunk kérdésére Szentgyörgyi Pál (MSZP) alpolgármester. Az összes helyiadó-bevétel 10,7 milliárd forint volt 2014-ben, ebben benne vannak az átengedett adók, például a gépjárműadó is. Szentgyörgyi Pál szerint ráadásul a tervezetthez képest mindössze négymillió forinttal folyt be kevesebb, amit az alpolgármester elhanyagolhatónak nevezett. A helyi adókon belül a legtöbb bevétel az iparűzési adó, ennek összege hétmilliárd forint Szegeden. A tervezetthez képest ebből 52 millió forinttal kevesebb folyt be, az építményadóból viszont éppen ennyivel többet szedtek be. 2013-ban összesen 10,5 milliárd forintnyi helyi adót fizettek be a szegediek.

Több mint 770 millió forinttal nőtt a helyiadó-bevétel 2014-ben Nyíregyházán: 8,8 milliárd forintot meghaladó összeg érkezett az önkormányzat számlájára – közölte a város adóosztályának vezetője. Polgári András elmondta, hogy a legnagyobb összeget az iparűzési adóból szedték be, 6,284 milliárd forintot. Ennél az adónemnél 12 százalékos (674 millió forint) a növekedés az egy évvel korábbihoz képest. A nyíregyházi önkormányzatnál maradó második meghatározó adónem az építményadó, amelyből 2,067 milliárd forint folyt be 2014-ben. Ez az összeg 75 millió forinttal több az előző évben beszedettnél. Az adóosztály vezetője az idegenforgalmi adóval kapcsolatban kifejtette: az utóbbi időben történt nyíregyházi turisztikai fejlesztéseknek és a gazdag programkínálatnak köszönhetően jelentős lett az adónembevétel, 28 millió forinttal több volt a befizetés: 2013-ban 40,9 millió, 2014-ben 69,1 millió forint.

Megszűnő adónemek és változatlan adómértékek mellett is jelentősen növekedtek a 2014. évi adóbevételek Egerben, az előző évhez viszonyítva 347,6 millió forinttal nagyobb összeg, több mint 4 milliárd forint folyt be a város kasszájába. A növekedés elsősorban a gazdálkodók nagyobb teljesítményének, forgalmának, valamint a megnövekedett idegenforgalomnak volt köszönhető, hiszen az adók 86 százaléka tőlük folyt be. A helyi iparűzésiadó-bevételek növekedtek a legnagyobb összegben, 307 millió forinttal, az idegenforgalmiadó-bevételek is jelentősen, 30,2 millió forinttal emelkedtek.

Több mint tíz százalékkal nőtt a szekszárdi önkormányzat helyiadó-bevétele 2014-ben az előző évihez képest, döntően az iparűzésiadó-bevétel növekedésének köszönhetően. A polgármesteri hivatal adatai szerint a főbb adónemekből származó 2014-es bevétel 2,446 milliárd forint volt, míg 2013-ra 2,154 milliárd forint helyiadó-bevétele volt a városnak. Ács Rezső, a tolnai megyeszékhely polgármestere elmondta: iparűzési adóból a 2014-ben tervezett 1,750 milliárd forinttal szemben december 20-ig 1,882 milliárd forintot fizettek a vállalkozások, egy évvel korábban az adónemből származó bevétel 1,650 milliárd forint volt. Kovács Lászlóné, az önkormányzat adóosztályának vezetője elmondta: az iparűzésiadó-bevétel növekedése egyrészt az adóalap bővülésének, másrészt annak köszönhető, hogy nőtt az adóalanyok száma.