A felsőoktatási-államtitkár a rendezvényen elmondta, hogy most olyan hétéves időszak elején vagyunk, amikor adottak a pénzügyi feltételek, hogy a források hatékony felhasználásával minőségi fejlődést lehessen elérni el az oktatás és a tudományos kutatás területén.
Kitért arra, hogy a pedagógiai, az orvos-, a gazdasági, a matematikai, a természettudományos, a műszaki és az agrárképzésben beavatkozásra van szükség. Bevezetik a kompetenciamérést, és létre kell hozni rövid képzési formákat a lemorzsolódók számára. Megerősítette, hogy mérni fogják az oktatói teljesítményt és megteremtik a versenyképes bérezés feltételeit is. 2023-ra a külföldi részképzésben részt vevők aránya 10,41 százalékról 20 százalékra nő – közölte.
Szorgalmazta az alap- és az alkalmazott kutatás szétválasztását is. Világos profilú intézményeket hoznak létre, biztosítják az átmenetet a szakképzésből, új képzési szerkezetet és alapképzési típust alakítanak ki – mondta, példaként az üzemmérnököt és az üzemgazdászt említve. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések elkezdődtek az egyetemekkel – tette hozzá.
Az intézményrendszer átalakításáról szólva kiemelte: át kell tekinteni, hogy adott esetben mit jelent az összevonás vagy a karok áthelyezése, és mindezt megfontoltan kell tenni. Jelenleg alapvetően az állami források biztosítják a finanszírozást, alig jelennek meg a direkt kutatási-fejlesztési források, illetve az adományok. E téren a kormánynak és az intézményeknek egyaránt lesznek feladataik.
Bódis József, a Magyar Rektori Konferencia elnöke arról beszélt, évek óta várja a felsőoktatás, hogy végre egy egységes stratégia mentén működjön a terület, átláthatóan és megfelelően finanszírozva. A kiválasztás szinte politikai kérdés lett, sok elemzés rámutatott a kiválasztottak többségének politikai beágyazottságára – fogalmazott. Kiemelte, hogy az állam változatlan szerepvállalását ugyanakkor nem tartja pozitívumnak. Az egyetemekre jól felkészült menedzserek kellenek, akik értik egy-egy intézmény működését, de a kiválasztás során – az ígéret ellenére – a rektorok nem kaptak szerepet, nem volt szempont, hogy a jelölt ismerje a felsőoktatást, az intézményt – mondta Bódis József.
Temesi József, a BCE Nemzetközi Felsőoktatási Kutatások Központjának alapító tagja kiemelte: a felsőoktatás egészére kiterjedő országelemzések és rangsorok alapján a pénzügyi autonómia területén hazánk a 6. helyre került. A szervezeti és a személyzeti autonómiát tekintve ugyanakkor az alsó harmadban szerepel a 28 rangsorolt közül. Ez a gazdasági fejlettségnek megfelel ugyan, de enyhén romló tendenciát mutat. Kitért arra is, hogy Magyarország azon államok közé tartozik, ahol minden számítás szerint a legerőteljesebben csökkentették az intézményi támogatást.
