Magyarországon nincs közvetlen terrorfenyegetettség – mondták egybehangzóan a parlament nemzetbiztonsági bizottságának a testület keddi zárt ülése után nyilatkozó kormánypárti és ellenzéki képviselői, megjegyezve: a terrorizmus elleni kérdésekben többpárti, össznemzeti konszenzusra van szükség. A bizottság a párizsi merényletek nemzetbiztonsági vonatkozásairól tájékozódott.
A nyilatkozók kifejtették: a bizottsági ülésen a kormány, a rendvédelmi szervek és a titkosszolgálatok képviselőitől megnyugtató válaszokat kaptak; a kormánynak minden eszköze megvan arra, hogy a magyar embereket megvédje, továbbá anyagi források hiánya sem nehezíti a terrorizmus elleni felkészülést. A bizottság tagjai beszámoltak arról is, hogy a Terrorelhárítási Központ (TEK) mind a magyarországi rendvédelmi szervekkel, titkosszolgálatokkal, mind az európai és Európán kívüli társszervekkel hatékonyan együttműködik.
A bizottság mintegy kétórás ülésén mások mellett Tasnádi László, a Belügyminisztérium rendészeti államtitkára, Hajdu János, a TEK főigazgatója, Göbölös László, az Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgatója, Pásztor István, az Információs Hivatal (IH) főigazgatója, Kovács József, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgatója, Végh Zsuzsanna, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal főigazgatója, valamint Takács Tibor, az Országos Rendőr-főkapitányság bűnügyi főigazgatója adott tájékoztatást a terrorhelyzetről.
Molnár Zsolt, a bizottság szocialista elnöke még az ülés előtt megismételte: a gazdasági bevándorlás és a terrorizmus között az MSZP nem lát összefüggést. A szocialista politikus szerint az iszlám vallású emberek többsége békés együttélésben gondolkodik. Nem lehet a terrorizmust és az iszlámot azonosítani – szögezte le, hozzátéve: nem a vallás alapján kell megítélni az embereket, hanem aszerint, hogy jelentenek-e nemzetbiztonsági kockázatot Magyarországra, illetve Európára.
Az ülés után Molnár Zsolt kiemelte: Magyarország nem szerepel a kiemelt terroristacélpontok között, nincs közvetlen terrorfenyegetettség, de százszázalékos biztonságról egy országban sem lehet beszélni. Megjegyezte: a terrorellenes kérdésekben felállt többpárti fórumon idegen- és határrendészeti kérdésekről, menekültstátusról is beszélni kell, de az MSZP szerint a gazdasági bevándorlás és a szólásszabadság nem tartozik erre a területre.
Németh Szilárd, a bizottság fideszes alelnöke az ülés után azt mondta: országgyűlési képviselőként, magyar állampolgárként és családapaként is megnyugtató válaszokat kapott. Magyarországon nincs terrorfenyegetettség, bár kockázat van, de azt az illegális migráció jelenti – tette hozzá.
Kiemelte: mintegy 43 ezer illegális menekültből jelentős azoknak a száma, akik megélhetési okokból hagyják el szülőföldjüket, akik többségében a Nyugat-Balkánról, Szíriából, Afganisztánból és Eritreából érkeznek. Ennek a helyzetnek a kezelésében komoly jogszabály-alkotási munka vár a parlamentre – tette hozzá. A fideszes politikus arról is beszámolt, hogy a terrorellenes egyeztetésre felállt ötpárti bizottság a jövő héten is ülésezni fog.
Mirkóczki Ádám, a bizottság jobbikos tagja, aki a témában tartott hétfői honvédelmi és rendészeti bizottság ülésén is részt vett, azt mondta: a nemzetbiztonsági bizottsági ülés hangulatát és kompetenciáját tekintve is megfelelőbb volt a kérdések súlyához.
A jobbikos képviselő elmondta: rákérdezett az ukrán–orosz konfliktussal, valamint a magyar–ukrán kettős állampolgárokkal összefüggő kérdésekre is, ugyanis mivel vannak olyan hírek, melyek szerint sok az ezzel kapcsolatos visszaélés. Mirkóczki Ádám azt mondta: az IH vezetője ígéretet tett arra, hogy a következő bizottsági ülésre részletes beszámolót készítenek ezekről a témákról.
Szél Bernadett, a bizottság LMP-s tagja azt mondta: szakmai ülésen vannak túl, és a beszámolókból az derült ki, hogy az érintett szervek folyamatosan figyelik a jelzéseket, és ha bármi történik, a jelzőrendszer működni fog. Kitért ugyanakkor arra is, hogy szerencsétlennek tartja, egy „népszerűségvesztésben lévő politikus segélykiáltásának” tudja be, hogy a gazdasági bevándorlást belekeverték a terrorizmussal kapcsolatos kérdések közé.
Az LMP-s politikus bejelentette azt is: az egyebek napirendi pontban felvetette, hogy a szolgálatoknak vizsgálnia kellene, hogy Andy Vajna kormánybiztos, aki „közhatalmat gyakorló ember” és akinek „rendkívül zűrös cégügyei vannak”, mennyiben jelent nemzetbiztonsági kockázatot. Kíváncsiak rá, hogy mióta kormánybiztosi kinevezése előtt átesett a nemzetbiztonsági átvilágításon, azóta milyen kockázatokat tártak fel nála a szakszolgálatok. Hozzátette: ha a nemzetbiztonsági törvény módosítása február elsején hatályba lép, az LMP elsőként fogja kezdeményezni, hogy Andy Vajna újra essen át nemzetbiztonsági átvilágításon.
A franciaországi merénylethullám egész Európára, benne Magyarországra is hatással volt. Míg az Európai Unió megfellebbezi azt a decemberi bírósági döntést, amely levette a Hamász palesztin iszlamista szervezetet a terrorista csoportok uniós listájáról, addig Magyarország saját preventív terrorizmusellenes stratégia kidolgozását kezdi meg. Rogán Antal szerint a terror elleni fellépés nemzeti ügy, de emellett európai ügy is, és szükség van ezzel kapcsolatos preventív stratégiára, s a saját stratégiát egyeztetni kell az Európai Unióval.
Orbán Viktor a terrorizmushoz szorosan kapcsolódó megélhetési bevándorlásról már több ízben beszélt a párizsi merénylet óta. A miniszterelnök szerint „a gazdasági bevándorlás rossz dolog Európában, nem szabad úgy tekinteni rá, mintha annak bármi haszna is lenne, mert csak bajt és veszedelmet hoz az európai emberre, ezért a bevándorlást meg kell állítani, ez a magyar álláspont”. Hozzátette: „nem akarunk tőlünk különböző kulturális tulajdonságokkal és háttérrel rendelkező jelentős kisebbséget látni magunk között, Magyarországot szeretnénk Magyarországként megtartani”.
A Boko Haram szélsőséges iszlamista szervezet tagjai 16 falut és Baga városát égették fel Nigériában az elmúlt napokban, tízezreket kényszerítve otthonuk elhagyására. A terrorszervezet történetének ez volt az eddigi legnagyobb mészárlása. A legfrissebb becslések több százra teszik a halottak számát, az utcákat oszlásnak indult holttestek borítják mindenütt. Az áldozatok legnagyobbrészt gyermekek, nők és idősek.
Legalább tizenkilenc ember meghalt és tizennyolcan megsebesültek, amikor egy tíz év körüli kislány felrobbantotta magát az északkelet-nigériai Maiduguri város egyik zsúfolt piacán.
Két fiatal lány robbantotta fel magát egy másik északkelet-nigériai városban, a merényletben hét ember vesztette életét.
Síita mecsetnél követtek el merényletet a pakisztáni Ravalpindiben, a robbantás következtében legalább heten meghaltak és tizenöten megsebesültek.
Kávéházban robbantotta fel magát egy öngyilkos merénylő a libanoni Tripoliban, a detonációban legalább kilencen meghaltak és harmincöten megsebesültek.
Tizenkét síita milicista és katona halt meg Irakban egy öngyilkos merényletben.
