Ismét érdekes információkkal szolgált a tábornokper vádlottjainak meghallgatása. A Debreceni Törvényszéken megjelent például a bíróság előtt a bűnszervezetben elkövetett vesztegetés ügyében korábban beismerő vallomást tett L. András Szilárd volt ezredes, a per tizenegyedrendű vádlottja. A tiszt ügyét előzőleg többek között azért különítették el az eljárástól, mert jelenleg pszichiátriai kezelés alatt áll. A vád szerint az ezredes, B. Zsolt tizenkettedrendű vádlott közreműködésével általában 8-10 százalékot kért vissza a különböző magántársaságoktól, a cégek állami megbízásai után fizetett összegekből a Honvédelmi Minisztérium (HM) térképészeti társaságának volt vezetőjeként. Ezek egy részét összegyűjtötte, és egy irattartó mappában átadta az elsőrendű vádlott, L. István Attila dandártábornoknak, a HM egykori védelemgazdasági főosztályvezetőjének.
A vádlott a tegnapi tárgyaláson közölte: nem tartja fenn korábbi beismerő vallomását. Ebben a bíróság ismertetése szerint többek között az szerepelt, hogy a vesztegetési hálózat egészen 2009-ig működött, még akkor is, amikor már új védelemgazdasági főosztályvezetője volt a szaktárcának, a bűnszervezet egyik irányítójának számító O. János dandártábornok személyében. O. János számára már V. Sándor volt ezredes, az ügy hetedrendű vádlottja közvetítette a kenőpénzeket, legalábbis L. András Szilárd vallomása és a vádirat szerint.
A bíróságon meghallgatták V. Sándort is, aki kijelentette, szintén nem tartja fenn korábbi vallomását, mivel csak azért ismerte el a bűncselekményeket, hogy minél előbb szabadulhasson az előzetes letartóztatásból. V. Sándor tegnapi vallomásában szerepelt egy eddig általa nem említett információ is. Állította: még az őrizetbe vétele előtt figyelmeztette őt a Katonai Biztonsági Hivatal (a katonai titkosszolgálat volt elhárítószervezete) egyik akkori alkalmazottja, hogy a „minisztériumban fejek fognak hullani”, és a nyomozókat „nem a kishalak érdeklik, hanem a tábornokokra utaznak”. V. Sándor közölte azt is, hogy a katonai ügyészség a kihallgatása során többször említette, hogy „Miszter Tíz Százalékra” kíváncsiak, aki alatt a HM egyik ingatlanfejlesztési vezetőjét kellett érteni.
Ismert, elsőként Kaposváron indult bírósági eljárás a tizenhét vádlottat, köztük volt honvédelmi minisztériumi tiszteket és polgári vezetőket a vádlottak padjára ültető ügyben. A Kaposvári Törvényszék 2013 februárjában felmentette a vádlottakat, de az elsőfokú döntést a Fővárosi Ítélőtábla katonai tanácsa 2014 februárjában hatályon kívül helyezte, és a Debreceni Törvényszéket jelölte ki a megismételt eljárás lefolytatására. Az ügyészség vádirata szerint a vádlottak bűncselekményeinek lényege az volt, hogy egy „visszaosztási rendszert” vezettek be, amely alapján a szerződött polgári vállalkozások a honvédségi megbízási díjak egy részét viszszaszolgáltatják. Az egyik beismerő vallomás szerint ezekből a pénzekből juthatott a legfelsőbb vezetőknek is, például Fapál Lászlónak vagy a szocialista Juhász Ferenc volt honvédelmi miniszternek is. A katonai ügyészség szerint a hivatali vesztegetéssel öszszesen 200 millió forinttal károsították meg az államot.
