Tanácskoztak az európai katolikus hittani bizottságok vezetői

Az evangélium hirdetése, a keresztény antropológia és a vallásszabadság is terítékre került.

2015. 01. 15. 18:19
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Véget ért az Apostoli Szentszék Hittani Kongregációja vezetőinek és az európai püspöki konferenciák hittani bizottságai elnökeinek találkozója csütörtökön Esztergomban. A háromnapos rendezvényen a résztvevők olyan témákat vitattak meg, mint az evangélium hirdetése, a keresztény antropológia vagy a vallásszabadság kérdésköre – közölte a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) Sajtószolgálata az MTI-vel.

A találkozó házigazdája Erdő Péter bíboros, esztergom–budapesti érsek, az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának (CCEE) elnöke volt. A közlemény szerint a találkozó kezdetén Gerhard L. Müller bíboros, a Hittani Kongregáció prefektusa felolvasta Ferenc pápa levelét. A katolikus egyházfő ebben azt írta, a kezdeményezés célja, hogy értékelje a helyi püspöki konferenciák, ezen belül is a hittani bizottságok szerepét a hit egységének és teljességének megőrzésében, és a fiataloknak történő továbbadásában. Gerhard L. Müller kedden a hittani bizottságok teológiai természetéről és a püspökökre mint a hit tanítómestereire váró feladatokról tartott bevezető előadást.

Az MKPK hozzátette, ezután olyan témákat beszéltek meg a résztvevők, mint Jézus Krisztus megváltói mivoltának egyedisége és egyetemessége, valamint az evangélium hirdetése mint az európai egyház elsőrendű feladata. A második nap főbb témái között voltak a genderelmélet (a nemek társadalmi vetületeivel foglalkozó elmélet), a keresztény antropológia és a vallásszabadság által felvetett kérdések. Az utolsó napon egyes gyakorlati felvetések kerültek terítékre az új evangelizáció, a bűnbánat szentsége és a hittani bizottságok működésével kapcsolatban – olvasható a közleményben.

Minden témát egy-egy előadás vezetett be, amelyeket vita követett. Minden nap programja egy bíboros által bemutatott szentmisével kezdődött. Az esték arra is szolgáltak, hogy a jelen lévők eszmét cseréljenek a hit általános európai helyzetéről. A Hittani Kongregáció képviseletében a találkozón részt vett Gerhard L. Müller bíboros mellett Luis F. Ladaria érsek, titkár, P. Hermann Geissler, a hittani szekció irodavezetője és Christophe J. Kruijen, a kongregáció munkatársa.

Az európai püspöki konferenciák hittani bizottságai részéről a találkozón harmincan voltak jelen szerte Európából. A szomszédos országokon kívül érkezett résztvevő Albániából, Belgiumból, Franciaországból, Hollandiából, Írországból, Lengyelországból, Nagy-Britanniából, Máltáról, Németországból, Olaszországból, Oroszországból, Portugáliából, Spanyolországból, valamint Észak-Európából is.

A közlemény szerint a találkozó „kiváló alkalmat jelentett az európai országok püspöki konferenciái hittani bizottságai és a Hittani Kongregáció közötti együttműködés megszilárdítására”, azzal a céllal, hogy mind hatékonyabban nézhessenek szembe az európai kontinensen jelentkező hittani kihívásokkal.

A Hittani Kongregáció boldog VI. Pál pápa megbízásából 1967-ben kérte a püspöki konferenciáktól, hogy hozzanak létre tagjaik közül hittani bizottságot, amely támogatja a püspöki konferenciákat és az egyes püspököket hittani kérdésekben. Tizenöt évvel később született döntés arról, hogy az említett bizottságok elnökeivel földrészenként rendszeres találkozókat szervezzenek. Az első találkozót – Joseph Ratzinger bíboros, a későbbi XVI. Benedek pápa vezetésével – Kolumbiában, Bogotában tartották, 1984-ben.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.