A kérelmezők 80 százaléka tűnik el a hatóság szeme elől

Visszaélésszerűen alkalmazzák a kérelmezők a menekültügyi eljárást – mondta Vas Gizella.

Végh Zsuzsanna, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) főigazgatója arról beszélt: a kérelmezők nyolcvan százaléka tűnik el a hatóság szeme elől az eljárás alatt. A schengeni övezeten belül rendszerint Ausztriát és Németországot célozva továbbutaznak.

Kovács Zoltán kormányszóvivő azt mondta: az a helyzet, amely most Magyarországon fennáll, Olaszországban, Görögországban, és Spanyolországban évek óta tornyosuló probléma, s a jelenleg rendelkezésre álló eszközökkel nem orvosolható.

A tiltott határátlépések száma tavaly 44 709 volt, ebből 43 693 a szerb határszakaszon. Idén február 11-éig ez a szám elérte a 23 787-et, a tiltott átlépésekből 23 728 a szerb határszakaszon történt.

Vas Gizella hangsúlyozta: a tiltott határátlépőknél minden esetben eljárást kell indítania a rendőrségnek, hiszen a beutazásuk jogellenes. A határsértőket előállítják, ennek időtartama 12 óra, amely újabb 12 óra alatt meghosszabbítható. Az előállító helyiségek – amelyekről az érintettek gyakran felvételeket töltenek fel a világhálóra – Vas Gizella szerint éppen az előállítás maximális időtartama miatt nem állandó tartózkodásra vannak kialakítva.

Az előállítás során ruházatukat, csomagjukat átvizsgálják, azonosítják őket, adataikat rögzítik, ujjlenyomatot vesznek tőlük, és idegenrendészeti meghallgatáson vesznek részt. Bizonyos idő elteltével étkezést is kell számukra biztosítani, az előállítás ideje alatt egészségügyi vizsgálat, szükség szerint ellátás, továbbá anyanyelvi tolmács is jár nekik.

A menekültügyi eljárás miatt nem toloncolhatók, nem adhatók vissza a szomszédos országnak, csak a BÁH-nak tudják őket átadni. A főosztályvezető hangsúlyozta: új elem, hogy nagy csoportban érkeznek a határátlépők, gyakran 180-230-an, rendszerint negyven százalékuk gyerek. Ezeknek a nagy számú csoportoknak az előállítása időigényes, és mivel sok esetben buszt kell bérelnie a hatóságnak erre a célra, illetve a bevándorlók nagy száma miatt más megyékbe kell vinni őket az eljárást lefolytatni, költséges is.

Bár az érintetteknek a menekültügyi eljárást Magyarországon kellene megvárniuk, a schengeni övezeten belül továbbutaznak Ausztriát, Németországot célozva, ez indokolja a szúrópróbaszerűen végzett, úgynevezett mélységi ellenőrzéseket. Szintén új elem, hogy míg korábban a bevándorlók általában közúton próbálták elhagyni az országot, most a vasút dominál.

Vas Gizella felidézte: már 2013-ban érezhető volt egy nagyobb bevándorlási hullám, 2014 szeptemberétől nőtt meg az elsősorban koszovói gazdasági bevándorlók száma, ami az érintett szakaszon az állomány megerősítését, idegenrendészeti ügyintézőknek a térségbe vezénylését tette szükségessé.

Végh Zsuzsanna elmondta, hogy minden előrejelzés szerint a bevándorlókkal továbbra is számolni kell. Beszámolt arról is, hogy amikor a kérelmezőket a BÁH-hoz előállítják, biometrikus adatokat rögzítenek róluk, s meghallgatják őket. Ezt követően dönt a hatóság, hogy hol kell lennie a menekültnek, 90 százalékuknak nyitott befogadó intézményt jelölnek ki, amellyel kapcsolatban hangsúlyozta: szabadon elhagyhatók. Csak kisebb hányaduk esetében döntenek őrizetről, de ez csak végső és kivételes esetben tehető meg.

A befogadó intézményekben 2000 embert tudnak elhelyezni, itt az európai normáknak megfelelően az étkezés mellett például orvosi kezelést is kell biztosítani számukra. Egy ember ellátása 4500 forintba kerül naponta.

Az ellenőrzések pluszköltségeiről Papp Károly országos rendőrfőkapitány elmondta: a rendőrségnek 120 millió forint többletkiadást jelentettek januárban az illegális határátlépők. Végh Zsuzsanna hozzátette, két év alatt 144 százalékkal nőttek a költségvetési ráfordítások: 2012-ben 1,1, 2013-ban 1,8, 2014-ben pedig 2,6 milliárd forintot fordítottak a menekültekre. A főigazgató előrevetítette, hogy mivel idén már meghaladta a 24 ezret a menedékjogi kérelmek száma, bizonyos, hogy költségvetési többletforrásra lesz szükségük.

Papp Károly az MTI kérdésére azt mondta: nem merült fel a schengeni belső határokon a határellenőrzés ideiglenes visszaállítása.

Újságírói kérdésre, miszerint az Egyesült Királyságban élő magyarok tekinthetők-e gazdasági migránsoknak, Kovács Zoltán azt mondta: a kormány álláspontja, hogy nem lehet összekeverni azt, hogy egy uniós polgár él az Európai Unión belüli szabad letelepedéshez, munkavállaláshoz való joggal, szemben a menekültügynek álcázott megélhetési bevándorlással, amelynek során éppen visszaélni akarnak unión kívüliek az unió által nyújtott lehetőségekkel.

Azzal kapcsolatban, hogy a német tartományi belügy-minisztériumok szerdai tanácskozásán felmerült Albánia és Koszovó biztonságos országgá minősítése és ezáltal a menedékjogi kérelmek gyors elbírálása, Kovács Zoltán azt mondta, hogy nincs egységes álláspont Európában a biztonságos országokról, „a mi érdekünk az, hogy egységes szempontrendszer jöjjön létre”.

Újságírói kérdésre leszögezte: a kormány célja az, „hogy ne csak Magyarország, hanem az Európai Unió se váljon a megélhetési bevándorlás célpontjává, lehetőleg már a határokon meg kell állítani ezt a típusú migrációt, és lehetőleg minél gyorsabban vissza kell küldeni ezeket az embereket”.