A városvezetés csaknem 324 milliárdos főösszegű gazdálkodási terve szerint a közösségi közlekedés finanszírozásához a kormányzatnak kell 15 milliárdot biztosítania. Tavaly a központi büdzsé 24 milliárd forinttal támogatta a budapesti tömegközlekedést, amelyet év közben 9 milliárddal még megtoldottak. A tervszám állami részről ez évben is változatlan.
Budapest Fidesz–KDNP-s vezetői: Tarlós István főpolgármester, Kocsis Máté tanácsnok, Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes és Kovács Péter, a költségvetési bizottság elnöke szerint a közlekedési forrásigény évről évre milliárdos nagyságrendben növekszik. – Míg 2014-ben a 4-es metró átadásával jelentősen javult a szolgáltatások színvonala, a működési költségek milliárdos többletterheket jelentenek a bevételek érdemi növekedése nélkül. A működési többletek eltűntek. Csökkent a város gazdálkodási mérete, a közszolgáltató cégek számos új feladatot kaptak, miközben a lakossági rezsicsökkentés – rájuk nézve negatív – következményeit nem tudják „semlegesíteni”. A társaságok többsége már nem fizet osztalékot, viszont egyre több önkormányzati támogatást kér – foglalható össze a fővárosi panaszlista. Budapest 2015-ben visszafogott működési költségekkel sem számolhat új fejlesztések indításával.
Hosszabb folyamat következménye, hogy a fővárosi fejlesztéseknél is forráshiány alakult ki – olvasható Budapest 2015-ös költségvetési előterjesztésében. A magyarázatra is rávilágító dokumentum szerint a korábbi sok milliárd forintos „pozitív működési többlet” gyakorlatilag eltűnt.
Az állami adósságátvállalás több mint 200 milliárdos tehertől megszabadította az önkormányzatot, azonban a megnyílt hitelfelvételi lehetőségek nagy részét elviszi a 3-as metró szerelvényeinek felújítása. Az új fejlesztési igények között a 2010 előtti városvezetés által elhanyagolt feladatok, közöttük az árvízvédelem és a közlekedési infrastruktúra megújítása szerepel. Ám idén a BKV-nak 52,3 milliárd forintot kell kifizetnie a Demszky-korszakban felvett hitelek végtörlesztésére. A javaslat továbbá 98 milliárd forintos „megszorítással” számol a város működtetése terén, a 324 milliárdos büdzsé bevételi oldalán pedig csaknem 245 milliárd forint szerepel. A hiányt pénzügyi maradványból, 12 milliárdos hitelből, értékpapírokból, banki betétek megszüntetéséből pótolnák.
Tarlós István tegnap a Budapesti Corvinus Egyetem rendezvényén arról beszélt: Budapest 300-400 milliárd forintos uniós támogatást remél a következő hét évben. – Ebből teljesen felújítható a 3-as metró infrastruktúrája, tovább hosszabbítható az 1-es villamos, és új villamosvonal épülhet Újpalota és a Keleti pályaudvar között – vázolta a főpolgármester.
