Ezredesek a vádlottak padján

A vádiratból kimaradt, de Apró Piroska rokonával is üzletelt a Honvédkórház sikkasztással vádolt egykori osztályvezetője.

Fűrész József bizonygatta ugyan, hogy 13 ilyen anyagot már előállítottak, de azt is közölte, hogy a labor gyakorlati alkalmazásához ötven reagensre lenne szükség. Ezek előállítására azonban már nem volt idő 2002 júliusáig, amikortól Magyarország hat hónapra felelősséget vállalt a NATO járványok és biológiai hadviselés elleni védelméért.

Nem maradt más lehetőség, mint megint a Roche-hoz fordulni. A cégtől meg is rendeltek 52 reagenst, a Fűrészék által előállított anyagokról ezután már nem ejtettek szót. Fűrész József ezredeshez mint tudományos fejlesztőhöz került azonban a Roche fejlesztésének ötszázhúszmillió forint értékű dokumentációja.

A vád szerint az ezredes erre alapozva nagyszabású sikkasztási tervet dolgozott ki. Eltulajdonította a dokumentációt, és ismeretségi körében, magát az iratokban foglaltak kifejlesztőjeként feltüntetve tárgyalásokba kezdett. Többeket megnyert, hogy a mikrobiológiai fejlesztésekre alapozva hozzanak létre egy \"civil\" telepíthető gyorsdiagnosztikai laboratóriumot, és kiemelt profit mellett értékesítsék a világ számos országában. Mivel a labort megmutatták orosz üzletembereknek is, később még az ipari kémkedés gyanújának árnyéka is az orvos ezredesre vetült.

A befektetők az elsőrendű vádlott strómanjával az 520 milliós dokumentációra 2007-ben létrehoztak egy kft.-t, a cégbe pedig apportként bevitték öt reagens leírását, darabonként tízmillió forintért. Egy év múlva Fűrész József is belépett a tagok közé, közbenjárására aztán egy újabb belépő csatlakozott a társasághoz, százmillió forinttal. Ezután alapítottak egy konzorciumot, amelynek a Fűrész-féle társaságok mellett a HM EI Zrt., a ZMNE és egy Vajda József (Gyurcsány Ferenc anyósának, Apró Piroskának a rokona, volt katonai hírszerző főnök) vezetése alatt álló társaság is tagja volt. Az alapítás célja az volt, hogy jelentős állami támogatást szerezzenek a \"projektjükre\" hivatkozva.

Ez 2008 végére sikerült is: a 964 millió forint összköltségűre jelentett fejlesztésükhöz 650 millió forint támogatást kaptak az adófizetők pénzéből. A támogatási és konzorciumi szerződést a ZMNE rektoraként a másodrendű vádlott, Szabó János tábornok írta alá. A projekttel járó feladatok intézésére Sipos Jenő harmadrendű vádlottat, a ZMNE dékánját jelölték ki, a konzorcium szakmai vezetőjének pedig Fűrészt választották, ő igazolta a konzorciumi tagok teljesítését és jogosultságukat a támogatási összegre. A vádirat szerint ezek után az első- és a másodrendű vádlott megállapodott abban, hogy a ZMNE-re jutó állami támogatást, mintegy 96 millió forintot, eltulajdonítják és felosztják egymás között. A támogatást fiktív alkalmazásokkal, fiktív külső megbízással és fiktív tanulmányokra adott személyi juttatásokkal fedték le.

Egy másik vádpont szerint az érintett projekt kapcsán Fűrész a negyedrendű vádlotthoz, Kovács Ildikóhoz, a Nemzeti Kutatási Technológiai Hivatal főosztályvezetőjéhez fordult. Kovács Ildikó jelölte ki ugyanis a védelmi célú pályázatok esetében a bírálóbizottság tagjait. Közreműködéséért az ezredes felújította a főosztályvezető fürdőszobáját.

Fűrész egyébként nem csak a laborügyben vádolják bűncselekménnyel. A vád szerint a Honvédkórháznak beszerzett vegyszerek és eszközök után is több tízmillió forint kenőpénzt fogadott el egyes beszállítóktól, egyebek között a szintén vádlott fia cégén keresztül. Fűrész ezredes védője állítja, védence ügyében a katonai ügyészség törvénytelen úton járt el, kedvezményekért megvásárolt terhelő vallomásokat gyűjtött, és eltüntetett bizonyítékokat is. A Roche-tól például nem az orvos ezredes lopott el dokumentumokat, hanem éppen ellenkezőleg, a cég kérte fel Fűrészt szakmai segítségre, de az erről szóló papírokat eltüntették. Védence egyébként sem jogosult senkinek megbízást adni, hiszen csak tudományos vezető volt.