Hétfőn hazánkba érkezett Angela Merkel. A német kancellár tárgyalt Orbán Viktor miniszterelnökkel, majd közösen sajtótájékoztatót tartottak, ahol szóba került egyebek között a két ország kapcsolata, az orosz–ukrán konfliktus és az energiadiverzifikáció is. A sajtótájékoztató után Merkel először Áder János köztársasági elnökkel találkozott, majd az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetemen tartott előadást, eközben az intézményhez közeli Baross utcában ellenzéki tüntetés zajlott 100-150 ember részvételével. A kancellár a nap zárásaként zsidó szervezetek képviselőivel tárgyalt a Dohány utcai zsinagógában.
A Vs.hu később azt írta, hogy a találkozó nyomán konkrét iparpolitikai megállapodás született: a Siemens beszáll a paksi atomerőműbe, BMW-gyár épülhet, és az Airbus szállíthatja a hadsereg és a rendvédelem helikoptereit. A Siemens német sajtóosztálya sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánta az értesülést, a BMW müncheni központjában pedig kategorikusan cáfolták, hogy bármilyen beruházást is terveznének Magyarországon.
A Fidesz a héten többnapos kihelyezett frakcióülést tartott Mezőkövesden, ahol több ízben nyilatkozott Rogán Antal. A frakcióvezető beszélt egy új, nagy fővárosi kórház létrehozásáról, a közműholdingról, a megélhetési bevándorlás visszaszorításáról, valamint a bankok elszámolásának folytatásáról. Idézte Orbán Viktor szavait, miszerint meg kell védeni a rezsicsökkentést és javítani kell a bérből és fizetésből élők anyagi helyzetén.
A miniszterelnök szerdán interjút adott a Hír TV-nek, ahol elmondta, Vlagyimir Putyin február 17-én esedékes budapesti látogatásának tétje hazánk további gázellátása is. Beszélt továbbá a gazdasági bevándorlás jelenségéről, illetve az oktatásról és az egészségügyről is.
A Magyar Nemzet szerdán számolt be róla, hogy a veszprémi időközi országgyűlési választáson induló Kész Zoltán – aki a baloldali pártok támogatását élvezi – a magyarságot és a fiatalokat kollektíven megbélyegző kijelentéseket tett egyik előadásán. Blogjában pedig azt írta: nem hisz az esélyegyenlőségben és az általános választójogban, szerinte a kapitalista kizsákmányolás jó, az államnak pedig ki kell vonulnia az oktatásból és az egészségügyből.
A baloldal nem határolódott el Késztől, az MSZP-s Szanyi Tibor és a DK-s Kerék-Bárczy Szabolcs pedig azzal próbált érvelni, hogy esetleg nem pontosan idézett a lap a politikus korábbi nyilatkozataiból. A jelölt elmondta, minden pártvezető tudta, hogy mit gondol a világról, a tőle vett idézeteket pedig kiragadták szövegkörnyezetükből. Hozzátette, nem volt szó arról, hogy kihátrálnának mögüle.
Angela Merkel és Francois Hollande csütörtökön Ukrajnába érkezett, és bemutatták béketervüket Petro Porosenko ukrán elnöknek. Jevhen Perebijnisz ukrán külügyi szóvivő egy tévéinterjúban azt mondta, a francia elnök és a német kancellár új béketerve a Donyec-medence egyfajta decentralizációját tartalmazza. A Süddeutsche Zeitung azt írta, a béketerv értelmében azonnali fegyvernyugvásról állapodnának meg és arról, hogy az oroszbarát kelet-ukrajnai szakadárok autonómiát kapnának egy, a korábban tervezettnél jóval nagyobb területen.
Merkel és Hollande pénteken Vlagyimir Putyin orosz elnökkel találkozott. Az egyeztetéseket követően szombatra virradóra Moszkvában bejelentették, hogy átdolgozzák a tavaly szeptemberi minszki béketervet. A részletekről és a lehetséges közös nyilatkozatról a négy vezető telefonos konferencián egyeztet majd vasárnap.
Az Iszlám Állam létezésének talán eddigi legbrutálisabb kivégzését hajtotta végre a héten: egy kedden nyilvánosságra hozott videofelvétel tanúsága szerint a terrorszervezet élve elégetett egy jordániai pilótát. Jordánia válaszul másnap hajnalban kivégezte az Al-Kaida nemzetközi terrorhálózat két bebörtönzött tagját. Csütörtökön több tucat harci repülőgép támadta az Iszlám Állam által uralt szíriai területeket, lőszerraktárakra és kiképzőtáborokra is csapásokat mértek, egy nappal azután, hogy II. Abdalláh király bosszút fogadott a fiatal pilóta élve elégetéséért, és úgy nyilatkozott, hogy Jordánia válaszképpen kíméletlenül fellép a terrorszervezet ellen, mivel az ellensége nemcsak az országnak, hanem az iszlámnak és annak értékeinek is.
Ha a kormány valóban bevezeti az ötszázalékos reklámadót, totálissá válhat a médiaháború – nyilatkozta csütörtökön Simicska Lajos, lapunk tulajdonosa. Az üzletember kiemelte: ez a háború nem pénzről, hanem elvekről szól. Sajtóhírek szerint a reklámadó módosításáról hetekig tartó titkos tárgyalásokon Lázár János kancelláriaminiszter kötött alkut az RTL régiós alelnökével.
Pénteken lemondott a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Magyar Nemzet, Hír Televízió, MNO és Lánchíd Rádió több vezetője, tulajdonosunk új vezetést nevezett ki. Az eseményeket óriási médiaérdeklődés kísérte.
