Orbán Viktor: A rezsicsökkentés léte múlik ezen

Vlagyimir Putyin február 17-én esedékes budapesti látogatásának tétje hazánk további gázellátása is – derült ki Orbán Viktor miniszterelnök szerda esti tévéinterjújából.

A német sajtó kritikákat fogalmazott meg Angela Merkel budapesti látogatása után, de a Hír TV-nek hosszabb interjút adó magyar miniszterelnök úgy fogalmazott: „mi nem a német sajtóval tárgyaltunk, hanem a német kancellárral”. Hogy konkrét megállapodás követi-e a hétfői találkozót, Orbán Viktor először is elmondta, soha nem helyeztünk még el annyi magyar terméket a német piacon, mint az elmúlt két évben, ezenkívül hatmilliárd euró érkezett 2010 óta a hazai gazdaságba, s Németország adja a beruházás, valamint az export negyedét is; „a németek a magyar jövő részei lesznek, ha ők is így akarják”. Az együttműködés magasabb szintjéről is szó volt, de ez már szerinte befektetői kérdés, konkrét cégekről pedig „miniszterelnökök nem szoktak tárgyalni” – így nem kommentálta a Siemensről és más cégekről elterjedt híreket sem.

A honvédségi helikopterek ügyében azt mondta, „verseny lesz, nemzetközi verseny”, amelyen el fognak indulni a németek is. A versenykiírással közben már háromszor foglalkozott a kormány, nagy előkészítő munkát igényel. Arra a kérdésre, hogy vereség esetén az amerikaiak nem tanítják-e majd újra demokráciára Magyarországot, azt válaszolta: első kormányzása idején a Gripenek győzelmekor is „megnőtt az antiszemitizmus” és „megszűnt a demokrácia” is, de erre fel vannak most is készülve, „tudjuk, mit kell ilyenkor csinálni” – jegyezte meg.

A reklámadóval kapcsolatos kormányzati nyilatkozatokra reagálva tisztázta: még semmit sem vizsgáltak felül, annyi igaz, hogy az érintett cégek bepanaszolták a kormányt az Európai Uniónál, Brüsszel pedig vizsgálja a panaszokat. „Mi állunk az eljárás elé, de elképzelhető olyan megoldás, amely mindenkinek megfelel, [ ] van olyan törekvés, hogy ne vigyük kenyértörésre a dolgot.”

Lázár János osztrák minta átvételét célzó javaslatára reagálva Orbán Viktor azt mondta, abban az esetben a nagyok kevesebbet, a kicsit többet fizetnének, de a költségvetésben szereplő bevételeknek be kell érkezniük.

A bevándorláspolitikáról szólva a kormányfő újra egyértelművé tette: „tudjuk, kit tekintünk bevándorlónak”. Az EU-n belüli migráció esetében nem lehet bevándorlásról beszélni, csak az EU-n kívüli esetében, ezek a migránsok pedig kétfelé csoportosíthatók: megélhetésiek és politikai üldözöttek. „Van szívünk, de a megélhetési bevándorlás jelenlegi szabályai csábítanak a kijátszásra” – értékelte a jelenlegi rendszert Orbán Viktor. Szerinte a magyar álláspont nem esik egybe a nyugati hatalmak idegenellenességével, nyugaton az iszlám gyökereiben keresik az ellenséget. Úgy látja, „gyors eredményre nem számíthatunk, amit lehet, magunknak el kell végeznünk”. A helyzet szerinte ma még kezelhető, de abban a pillanatban, ahogy a németeknek, osztrákoknak elegük lesz ebből, onnantól a mi problémánk lesz, jelenleg a bevándorlók nagy része még átmegy az országon.

Vlagyimir Putyin február 17-ei látogatásáról szólva a miniszterelnök újra elmondta, gerincét a gáztárgyalások adják, s „jó esély van rá”, hogy eredményesek lesznek. A kormány szeretné, hogy a 2015-ben kifutó gázszerződést egy rugalmasabb kontraktus váltsa fel. „Ennél többet nem mondok, mert nem lenne tisztességes a másik féllel szemben” – tette hozzá. Aláhúzta, hogy a tárgyalás minden magyar háztartást érint.

Orbán szót ejtett arról, hogy az ukrán–orosz konfliktus, amely európai ügy, nagy kihívás elé állítja a magyar külpolitikát is, ráadásul nem is egyértelmű, hogy a konfliktus két szereplője Ukrajna és Oroszország-e. Egyszerűen fogalmazva leszögezte: a mi külpolitikai stratégiánkat Németországgal és Oroszországgal kell összehangolni, velük „baráti, kiegyensúlyozott, korrekt, fair kapcsolatra törekszünk”. Az amerikaiak fontosak, de hogy mi nekik mikor vagyunk fontosak, az az amerikai belpolitika függvénye a kormányfő szerint.

Az orosz kapcsolat ugyanakkor Orbán Viktor elmondása szerint nem uniós, hanem magyar álláspont: a magyar politikának a magyar emberek érdekeire kell támaszkodnia – nyomatékosította. Hogy lesz-e rezsicsökkentés az új gázmegállapodás után, arra azt mondta, maga a rezsicsökkentés léte is a megállapodástól függ, közben pedig az EU már olyan energiaellátási konstrukcióra törekszik, amely szintén veszélyezteti a rezsicsökkentést. Az unió koncepciója szerint – mint ecsetelte – vissza kell szorítani az államot, de ebben az utcában már járt Magyarország.

A jelenleg is zajló, háromnapos Fidesz-frakcióülésről elmondta, általános politikai helyzetértékeléssel kezdenek, majd áttérnek Veszprém ügyére és a kormány következő féléves terveiről is szó lesz. A civilekkel kapcsolatban külön kitért rá: a kabinet világos álláspontja, hogy átláthatóknak kell lenniük, legalábbis azoknak közülük, amelyek a politikában szerepet vállalnak. „A magyar embereknek joguk van tudni, hogy ki kicsoda, ki finanszírozza, ki áll mögötte. Ezt az információt fel kell ajánlani a választópolgároknak.”

A kilenc évfolyamos általános iskolai oktatás kérdése szerinte nem fog gyorsan eldőlni, „minden átalakításhoz meg kell nyerni a szülőket, a gyerekeket és a tanárokat. Szeretném most azt látni, mi a frakción belül az általános hangulat. Meg kell oldani a lemorzsolódás kérdését általános iskolában ugyanúgy, mint az egyetemen.”

Az alulfinanszírozott egészségüggyel kapcsolatban azt mondta, nem is az alulfinanszírozottság a legnagyobb baj: körülbelül 500 milliárd forint ment a fejlesztésre, ilyen hatalmas összeg soha ilyen rövid időszak alatt nem került a rendszerbe. „A hardver megvan, a szoftvert szeretném most már látni, azokat a népegészségügyi programokat, amelyektől kevesebben halnak meg, és több gyerek nő fel egészségesen.” Szerinte az egészségügynek egyetlen értelme van, hogy az emberek ne betegedjenek meg, illetve minél hamarabb gyógyuljanak meg. „Mi az egészséges életmódot szeretnénk finanszírozni.”

Arról, hogy a magánszektornak hol a helye, így vélekedett: nem veheti át az állam szerepét. „Aki gazdag, az megkaphatja a jobb ellátást a magánegészségügyben, de mindig világos különbséget kell tenni, hogy tudjuk, kinek a pénzét mire költjük.” Közpénzt nem lehet kivinni a magánegészségügybe – tette egyértelművé.

Az időközi választások tétjéről szólva elmondta, nincs sok feladat már, amihez kétharmadra volna szükség.