Orbán Viktor: A rezsicsökkentés léte múlik ezen

Vlagyimir Putyin február 17-én esedékes budapesti látogatásának tétje hazánk további gázellátása is – derült ki Orbán Viktor miniszterelnök szerda esti tévéinterjújából.

Vlagyimir Putyin február 17-ei látogatásáról szólva a miniszterelnök újra elmondta, gerincét a gáztárgyalások adják, s „jó esély van rá”, hogy eredményesek lesznek. A kormány szeretné, hogy a 2015-ben kifutó gázszerződést egy rugalmasabb kontraktus váltsa fel. „Ennél többet nem mondok, mert nem lenne tisztességes a másik féllel szemben” – tette hozzá. Aláhúzta, hogy a tárgyalás minden magyar háztartást érint.

Orbán szót ejtett arról, hogy az ukrán–orosz konfliktus, amely európai ügy, nagy kihívás elé állítja a magyar külpolitikát is, ráadásul nem is egyértelmű, hogy a konfliktus két szereplője Ukrajna és Oroszország-e. Egyszerűen fogalmazva leszögezte: a mi külpolitikai stratégiánkat Németországgal és Oroszországgal kell összehangolni, velük „baráti, kiegyensúlyozott, korrekt, fair kapcsolatra törekszünk”. Az amerikaiak fontosak, de hogy mi nekik mikor vagyunk fontosak, az az amerikai belpolitika függvénye a kormányfő szerint.

Az orosz kapcsolat ugyanakkor Orbán Viktor elmondása szerint nem uniós, hanem magyar álláspont: a magyar politikának a magyar emberek érdekeire kell támaszkodnia – nyomatékosította. Hogy lesz-e rezsicsökkentés az új gázmegállapodás után, arra azt mondta, maga a rezsicsökkentés léte is a megállapodástól függ, közben pedig az EU már olyan energiaellátási konstrukcióra törekszik, amely szintén veszélyezteti a rezsicsökkentést. Az unió koncepciója szerint – mint ecsetelte – vissza kell szorítani az államot, de ebben az utcában már járt Magyarország.

A jelenleg is zajló, háromnapos Fidesz-frakcióülésről elmondta, általános politikai helyzetértékeléssel kezdenek, majd áttérnek Veszprém ügyére és a kormány következő féléves terveiről is szó lesz. A civilekkel kapcsolatban külön kitért rá: a kabinet világos álláspontja, hogy átláthatóknak kell lenniük, legalábbis azoknak közülük, amelyek a politikában szerepet vállalnak. „A magyar embereknek joguk van tudni, hogy ki kicsoda, ki finanszírozza, ki áll mögötte. Ezt az információt fel kell ajánlani a választópolgároknak.”

A kilenc évfolyamos általános iskolai oktatás kérdése szerinte nem fog gyorsan eldőlni, „minden átalakításhoz meg kell nyerni a szülőket, a gyerekeket és a tanárokat. Szeretném most azt látni, mi a frakción belül az általános hangulat. Meg kell oldani a lemorzsolódás kérdését általános iskolában ugyanúgy, mint az egyetemen.”

Az alulfinanszírozott egészségüggyel kapcsolatban azt mondta, nem is az alulfinanszírozottság a legnagyobb baj: körülbelül 500 milliárd forint ment a fejlesztésre, ilyen hatalmas összeg soha ilyen rövid időszak alatt nem került a rendszerbe. „A hardver megvan, a szoftvert szeretném most már látni, azokat a népegészségügyi programokat, amelyektől kevesebben halnak meg, és több gyerek nő fel egészségesen.” Szerinte az egészségügynek egyetlen értelme van, hogy az emberek ne betegedjenek meg, illetve minél hamarabb gyógyuljanak meg. „Mi az egészséges életmódot szeretnénk finanszírozni.”

Arról, hogy a magánszektornak hol a helye, így vélekedett: nem veheti át az állam szerepét. „Aki gazdag, az megkaphatja a jobb ellátást a magánegészségügyben, de mindig világos különbséget kell tenni, hogy tudjuk, kinek a pénzét mire költjük.” Közpénzt nem lehet kivinni a magánegészségügybe – tette egyértelművé.

Az időközi választások tétjéről szólva elmondta, nincs sok feladat már, amihez kétharmadra volna szükség.