– Nagy port kavart a hír tavaly év végén, hogy egy esztendő alatt több mint a duplájára, míg két év alatt csaknem a hússzorosára nőtt a Magyarországon beadott menedékjogi kérelmek száma: 2012-ben 2157, 2013-ban 18 900, 2014-ben 42 777 ilyen kérelmet nyújtottak be túlnyomórészt illegális bevándorlók. Idén pedig törvényt sértve már több mint harmincezren lépték át a zöldhatárt. A bevándorlók körülbelül fele koszovói albán, esetükben a nemzetközi kérelem nem megalapozott, hiszen jellemzően gazdasági menekültek. Sokan érkeznek Afganisztánból (több mint 20 százalék) és Szíriából (16 százalék), menedékjogi kérelmeket 79 országból nyújtottak be. Mi az oka annak, hogy ugrásszerűen növekszik az illegális bevándorlók száma?
– Az utóbbi időben valóban főleg Koszovóból érkezett nagyszámú migráns Magyarországra, de ez csak egy hullám volt, amelyre már korábban is volt példa. A mostani hullámnak az volt az oka, hogy megváltozott a koszovói belső gazdasági helyzet, ami azzal párosult, hogy a helyi médiában pánikhangulatot alakítottak ki. Mivel sokaknak üzlet, hogy koszovóiak illegálisan érkezzenek Magyarországra, a hangulatkeltés mögött a rendszert működtető üzleti körök is részt vettek. A szerencsétlen emberek nyomorát és vágyait kihasználva ugyanis óriási pénzhez lehet jutni.
– De nem csak koszovóiak jöttek többen az utóbbi hónapokban.
– A migráció felerősödését okozta az is, hogy rengeteg válsággóc alakult ki a világban. Az arab tavasznak nevezett megmozdulássorozat egy keserű és élhetetlen világot eredményezett, még Tunéziában is, ahonnan az egész folyamat indult. Líbiában teljesen megszűnt, míg Szíriában és Irakban csak nyomokban lelhető fel az államiság, és polgárháborús helyzet van Afganisztánban és Pakisztán egyes részein is. Ezekből az országokból szintén sok migráns érkezik sokszor valóban különböző üldöztetések miatt. Végül hatással van a migráció felerősödésére a globális felmelegedés is, hiszen az éghajlatváltozás miatt óriási tömegek indulnak el elsősorban a Szahara déli részét jellemző éhínség elől és a vízhiány sújtotta Száhel-övezetből.
– A globális felmelegedés nem most kezdődött, mégis néhány hónapja nőtt meg ugrásszerűen az Afrikából érkező bevándorlók száma.
– A Líbiában korábban működő Kadhafi-rezsimnek volt egy egyezsége a dél-európai országokkal, hogy feltartóztatja a Száhel-övezetből érkező migrációt. Ám amióta a diktátor megbukott, teljes káosz van az országban, Dél-Európa pedig védtelenné vált. S mivel az Iszlám Állam is megjelent, Afrikából is özönlenek a migránsok Európába. Ebben a folyamatban Magyarország is érintett. Zsilipország vagyunk, hiszen sokan éppen rajtunk keresztül kívánnak eljutni a nyugati célországokba. A nagyobb teher viszont Olaszországra és Spanyolországra nehezedik, amely államok a saját belső gondjaikkal is nehezen birkóznak meg manapság. Ne feledjük azt sem, hogy az afrikai kontinensen csak nagyon nehezen találunk olyan országot, amely európai szempontból demokratikus berendezkedésű lenne, és stabil hatalmi viszonyok között működne.
– Ön szerint a koszovói tömeges migráció csak egy hullám volt. Akkor ez már lecsengett?
– Erre nehéz egyértelmű választ adni, de az biztos, hogy a magyar rendészeti szervek határozott fellépésének és Szerbia együttműködésének köszönhetően a legutóbbi hullám csendesedni látszik.
– A koszovói elnök személyesen is megpróbálja lebeszélni a helyieket a kivándorlásról, figyelmeztető plakátokat is kihelyeznek, amelyekben a magyar határon az albánokra váró veszélyekre hívják fel a figyelmet. Lehet ezt a problémát helyben, erőből kezelni?
– Biztos, hogy van visszatartó erejük ezeknek a lépéseknek is, de ezt sokkal előbb kellett volna elkezdeni, a probléma kezelésének leghatékonyabb eszköze ugyanis a megelőzés. Ennek egyik fajtája az, ha korai előjelző rendszereket létesítenek azokon a területeken, ahonnan a migráció felerősödése várható. Ha ez működik, akkor lehet számítani egy-egy nagyobb, a mostanihoz hasonló hullámra. Nekünk pedig kiváltképp szükségünk van egy ilyen jól működő rendszerre, mert itt vagyunk a schengeni határon, amelyet védenünk kell. A megelőzést szolgálja az is, ha az egyes államok megadják azokat a szempontokat, amelyek alapján a migránsokat legálisan be tudják fogadni, ami egyértelmű helyzetet teremt, ez pedig az uniónak is érdeke. Fiatal, nyelveket beszélő, képzett vagy éppen átképezhető emberekre ugyanis egyre inkább szükség lesz az elöregedő Európában, de az rendkívül fontos, kiemelt szempont, hogy az ideérkező migránsok ne jelentsenek veszélyt az unió biztonságára. Ez a veszély pedig megjelenhet a bűnözés és a terrorizmus formájában is. A fogadó országba beilleszkedni képtelen migránsok ugyanis marginalizálódnak, és fogékonyak a szélsőséges eszmékre, ideológiákra.
– Ausztria, de főként Németország a koszovói albánok kedvelt célországa. Ezek az államok több módon is dolgoznak a helyzet megoldásán: segélyprogramokkal próbálják támogatni Koszovót, és szigorítani igyekeznek a helyi menekültügyi eljárást. Emellett rábírják Szerbiát, hogy déli szomszédunk ellenőrizze szigorúbban a koszovói– szerb és a magyar–szerb határt. Sikeresek lehetnek ezek a próbálkozások?
– Arról nem tudok, hogy az eljárásokat szigorítanák, de az biztos, hogy gyorsítani igyekeznek. Ez örvendetes, mert nem lehet sokáig kétségek között hagyni a menedékkérőket, az eljárásokat minél előbb le kell zárni. A segélyprogramok a megelőzést szolgálják, bár ezek az akciók meglehetősen költségigényesek. Az osztrák és a német tárgyalások pedig – mint Pintér Sándor magyar belügyminiszter egyeztetései – sikeresek voltak, a szerbek most már a koszovóiakat visszaszállító buszokat is gördülékenyebben engedik vissza.
– Érdekében áll egyáltalán Szerbiának, hogy Koszovóban tartsa az albánokat?
– Szerbiában most nem Koszovó esetleges visszaszerzése, hanem az európai uniós tagság elérése a legfontosabb cél. Azzal pedig tisztában vannak, hogy ha Koszovó visszaszerzését tűznék ki célul, és a migrációs kérdésben nem segítenének az uniónak, akkor az messze kitolná csatlakozásuk lehetséges dátumát.
– A magyar kormány a menedékért jelentkezők esetében vissza szeretné állítani az idegenrendészeti őrizetet, amit éppen az uniós kötelezettségek miatt kellett megszüntetni. Mit tehet Magyarország azért, hogy ne legyen az óriásira duzzadt bevándorlási áradat vesztese?
– Mint szó volt róla, a legtöbb migráns számára Magyarország nem célország. Aki hozzánk érkezik és menedékjogi kérelemmel él, legtöbbször nem várja meg az eljárás végét, hanem sokszor azonnal nyugat felé távozik. Ez rendkívüli veszélyeket rejt magában, hiszen mire adott esetben egy nemzetbiztonsági vizsgálatot lefolytatnának az illetővel szemben, ő idegenrendészeti őrizet hiányában már régen eltűnik. Éppen ezért az idegenrendészeti őrizetre szükség lenne, hogy a menekültügyi eljárásokat le lehessen folytatni. Emellett Magyarországnak az jelentene nagy könnyebbséget, ha a schengeni határ mentén lévő országok egyfajta előszűrést végeznének. Ha ez párhuzamosan működne a már korábban említett korai előjelző pontokkal, akkor a helyzetünk még egyszerűbb lenne.
– Ha viszont újra idegenrendészeti őrizetbe vesszük a menedékkérőket, akkor Brüsszel kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen.
– Nyilvánvalóan egyeztetni kell erről az Európai Unióval, hiszen a probléma közös, uniós megoldást igényel. Úgy gondolom, hogy ha a menekültügyi eljárásokat fel tudjuk gyorsítani, akkor egy rövidebb ideig tartó idegenrendészeti őrizetet talán az unió is el tud fogadni. Az viszont biztos, hogy egy közös, összehangolt migránspolitikára szükség van az Európai Unióban. Persze nem vitatva azt, hogy az egyes országoknak meglegyen a jogosultságuk arra, hogy a sajátosságaiknak megfelelően hozhassanak helyi intézkedéseket, ha szükséges.
– Bármi is történik, a változtatáshoz hosszabb időre van szükség, a probléma viszont adott. A határ mentén megerősített rendőrség próbálja garantálni a magyarok biztonságát, akiket folyamatosan inzultálnak az illegális bevándorlók. Pintér Sándor belügyminiszter azonban a Hír TV-nek beismerte, hogy a rendőrség már alig bírja a rohamot. A tárcavezető így nyilatkozott: „Kapacitásaink határán vagyunk. Minden egyes illegális migránst, határsértőt elfog a rendőrség, azonban ezek tevékenységét ellenőrizni kell, a menekültügyi kérelmét el kell bírálni, és így a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal munkatársai, a rendőrség munkatársai rendkívüli terheknek vannak kitéve.” A Jobbik szerint viszont az erőfeszítések ellenére az ország nem rendelkezik biztonságos eszközparkkal felszerelt határőrséggel, és a Hír TV is azt tapasztalta Ásotthalom környékén, hogy a magyar– szerb zöldhatár gyakorlatilag nyitott. Vagyis feltettük a kezünket?
– Én nem voltam lent a zöldhatáron. De nem lehet abból általánosítani, ha a tévések felvesznek tíz-húsz migránst, amint átmentek a zöldhatáron. Megjegyezném továbbá, hogy ha ilyen tömegben érkeznek migránsok az Európai Unió határára, akkor a többi tagállam is segíthetne nekünk a schengeni határ védelmében, ami közös érdek. Erre van példa. Néhány napja magyar, osztrák és német rendőrök közösen próbálják kiszűrni az illegális bevándorlókat a Nyugat-Európába tartó vonatokon, valamint azokon a pályaudvarokon, amelyeken fel lehet szállni ezekre a szerelvényekre. A közös ellenőrzések egy hónapig biztosan eltartanak, ezt követően döntenek majd arról, hogy szükség van-e, és miként a munka folytatására. Tény viszont, hogy a rendőrségnek és az idegenrendészeti szerveknek rendkívüli helyzetben kell helytállniuk.
– Morvai Krisztina jobbikos európai parlamenti képviselő a minap egy sajtótájékoztatón felvetette, hogy miként az illegális bevándorlók, úgy a terroristák is komolyabb akadály nélkül bejuthatnak az EU területére, ami rendkívüli veszélyeket rejt. Pintér Sándor is arról beszélt korábban Veszprémben, hogy ha az Iszlám Állam ellen eredményes katonai bevetéseket hajtanak végre, akkor az fog idejönni menekültként, aki korábban lefejezéseket, felgyújtásokat és más terrorcselekményeket hajtott végre. Ha a zöldhatár nyitott, akkor ennek beláthatatlan következményei lehetnek. Egyetért ezzel?
– Bár elvileg bármi megtörténhet, mégis, megítélésem szerint alacsony a valószínűsége, hogy az Iszlám Állam tagjai – ha menekülésre kényszerülnének – errefelé, a fokozott készültségben rájuk vadászók felé indulnának, sokkal inkább Afganisztánba vagy Pakisztánba mennének. Egy dolog viszont tény: nem lehet százszázalékosan ellenőrizni, hogy a menekültek között vannak-e szélsőséges elemek, különösen akkor, ha ilyen nagy számban érkeznek migránsok, mint az elmúlt időszakban. Vagyis megfordulhat a szélsőségesek fejében, hogy a menekültek, migránsok között elvegyülve próbáljanak meg bejutni az unióba – ami az ő szempontjukból műveleti terület –, de ez azért elég kockázatos megoldás.
– Problémát jelent azt is, hogy a hazai befogadóállomások zsúfolásig megteltek. Mi a megoldás? Újabb és újabb objektumokat kell építeni?
– Nem. Fel kell gyorsítani a menekültügyi eljárásokat. Így a várakozási idő lerövidül, ami a költségek csökkentése mellett a kockázatokat is jelentősen minimalizálja.
– Ehhez lesz uniós támogatás? Mert Magyarország nem tehet arról, hogy az EU határán fekszik.
– Remélhetőleg az unió felismeri, hogy a menekültügy rendezése közös érdek, ha Magyarország nehézségekkel küzd, akkor annak az unió szempontjából is vannak következményei.
– Az ügynek van más vetülete is, hiszen a magyar–szerb határon gyakorlatilag humanitárius katasztrófa fenyeget. Olykor nagypapák érkeznek kerekes székben, volt olyan határsértő, aki az erdőben szült, máskor kihűlt csecsemőhöz kellett mentőt hívni, de egy idős ember meg is fagyott. Ezzel miért nem foglalkoznak a jogvédők és a segélyszervezetek?
– Vannak olyan segélyszervezetek, amelyek felkeresik a szerb oldalon a migránsokat, és élelmiszert, valamint pokrócot osztogatnak az embereknek. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a migránsok mérlegelték és vállalták a rájuk váró kockázatokat, ha pedig ezekkel nem voltak tisztában, akkor felelőtlenül indultak útnak.
