Ibolya Tibor emlékeztetett rá: március 11-én rendelték el a nyomozást, aznap négy helyen tartottak házkutatást, amelynek eredményeként lefoglaltak körülbelül tízezer oldal nyomtatott szöveget és körülbelül 800 gigabájt elektronikus adatot. Ennek az „óriási mennyiségű” adatnak az áttekintéséhez idő kellett – hangsúlyozta a főügyész.
Arra a kérdésre, hogy ennyi idő, két hét elég lehetett-e a vagyon kimenekítésére offshore cégeken keresztül, azt válaszolta: „objektíven nem volt olyan helyzetben” Tarsoly Csaba, hogy vagyont tudjon kimenekíteni.
A főügyész elmondta: a vagyon-visszaszerzési eljárás tart, ennek részeként hétfőn a győri ETO Parkot és a stadiont is lefoglalta a nyomozóhatóság biztosítási intézkedésként. A gyanúsítás után már megkezdődött a vagyonvisszaszerzés, gépkocsikat, üzletrészeket, készpénzt, ingatlanokat foglaltak le – tette hozzá.
Tarsoly Csaba és két társa ügyében a főügyész a gyanúsítás részleteit nem árulta el, annyit közölt, hogy „a cselekmény minősítése csalás”. Mint mondta, ez nehezen bizonyítható bűncselekmény, ezért minden olyan nyomozati cselekményt el kellett végeztetniük, amely megalapozottá teszi a gyanút. A Magyar Nemzeti Bank feljelentése csak arról szól – folytatta –, hogy a Quaestornál bűncselekmények történtek, de ekkor még nem volt egyértelmű, hogy milyen bűncselekmények. Mivel kár keletkezett, a csalás gyanúját próbálták megalapozott gyanú szintjére hozni.
Ibolya Tibor ezzel kapcsolatban kijelentette: nem akar olyan országban élni, ahol egy feljelentés után egy nappal bárkit le lehet tartóztatni.
Amikor Tarsoly Csaba a büntetett előéletű Orgován Béla nevére írta a céget, a vele szemben a megalapozott gyanú „kijegecesedett” – mondta a főügyész. Ez jó volt az ügyészségnek – tette hozzá.
Kérdésre válaszolva azt mondta, hogy a Buda-Cash-ügyben sem intézkedtek gyorsabban a nyomozók, talán egy vagy két nappal hamarabb állították elő a gyanúsítottakat. Ez mindkét ügyben két hét alatt történt meg, ezt az időt nemzetközi összehasonlításban is gyorsnak nevezte.
