Száz éve indult útnak az első budapesti buszjárat

A 2,8 kilométeres útvonalon egy benzinmotoros és egy akkumulátoros, emeletes jármű közlekedett félóránként.

A BART 1947-ben állami kezelésbe került, 1953-ban megszűnt, a SZAÜ-t pedig még 1932-ben összevonták a Budapest Székesfővárosi Közlekedési Rt.-vel (BSZKRT).

A második világháború idején az abroncshiány miatt a buszok egy részét sínautóbusszá alakították át. A háború után, 1945 júliusában indult az első buszjárat, 1948-tól kicserélték a járműállományt, és erősen bővítették a hálózatot, a csuklós járműveket pedig 1960-ban vezették be. A BSZKRT-t 1949. december 31-én, Nagy-Budapest létrejöttével megszüntették, a különböző közlekedési formák irányítása önálló vállalati igazgatás alá került. 1968. január 1-jével, mintegy beismerve a korábbi átszervezés elhibázott voltát, ezeket a vállalatokat ismét egyesítették, immár a Budapesti Közlekedési Vállalat (BKV) keretei között.

A metró első szakaszának 1970-es átadásakor átszervezték a járatokat, a gerincvonalak megszűntek, és a buszok főleg ráhordó feladatokat láttak el. Először 1973-ban létesítettek külön autóbuszsávokat a Rákóczi út – Kossuth Lajos utca vonalon, a villamosvonal felszámolásával. A korszerűsítés része volt a gyorsjáratok indítása is. 1993-ban jelent meg az első alacsonypadlós busz, és 1999-ben indult meg az első alvállalkozói járat a fővárosban.

Az ezredforduló után a buszpark elöregedett, a járművek átlagéletkora megközelítette a 18 évet, és a műszaki hibák miatt a járatkimaradás 4 százalék körül alakult. A járműpark megújítása 2010 óta tart, elsőként a legöregebb járművek helyett 100 használt, de jó állapotú alacsonypadlós járművet, majd 2013-tól – hét év után először – 150 új buszt állítottak forgalomba. Az elmúlt öt évben a járműpark 300 új és mintegy 200 jó állapotú, korszerű használt alacsonypadlós busszal, 2015-ben új hibrid, új dízel, valamint használt sűrítettföldgáz-üzemű (cng-s) járművel bővült. 2014-ben, az M4-es metró elindulásakor a BKK az elmúlt évek egyik legnagyobb felszíni forgalomátszervezését hajtotta végre, amely közvetlenül tíz fővárosi kerületben, valamint Budaörsön és Törökbálinton mintegy 40 autóbusz-, 4 villamos- és 3 trolivonalon jelentett változást.

Jelenleg a budapestiek 55 százaléka használ közösségi közlekedést, 40 százalékuk buszokkal utazik a több mint 200 járaton, ez naponta 1,917 millió felszállást jelent. A budapesti buszok a futott kilométer-teljesítmény alapján egy nap alatt hétszer kerülnék meg a Földet, egy év alatt pedig 86,6 millió kilométert tesznek meg.