„Teljes munkaidejű” diákok

A magyar diákok jóval több időt töltenek házi feladat írásával, mint külföldi társaik többsége.

Átlagosan heti 6,2 órát töltenek házi feladatok írásával a 15 éves magyar diákok, ami jóval magasabb a 4,9 órás OECD-átlagnál – derül ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) felméréséből, amely szerint a 29 mért ország közül nálunk fordítják az ötödik legtöbb időt a leckére a gyerekek. A magyaroknál csak az olasz, ír, lengyel és spanyol diákok kapnak több házi feladatot, míg például a finn vagy a cseh gyerekek életéből mindössze három órát vesz el a leckeírás hetente.

Nemcsak a házi feladatok mennyisége okozhat problémát a gyerekeknek, de a kötelező óraszámok is magasak a magyar köznevelésben – mondta lapunknak Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) elnöke. A győri Révai Miklós Gimnázium igazgatója szerint az új kerettantervek és a mindennapos testnevelés bevezetése által érintett évfolyamokon gyakran heti 36 órát tesznek ki a kötelező iskolai feladatok, sőt olykor ennél többet is.

– Ha olyan intézményről van szó, ahol tagozatos oktatás miatt bizonyos tárgyakat emelt óraszámban tanítanak, netán tehetséggondozó vagy felzárkóztató tevékenység is folyik, nem ritka, hogy egy tizedikes gyereknek 38-40 órányi rendszeres kötelező feladata van hetente. És akkor a kollégistákról nem is beszéltünk, akiknek számos kötelező délutáni elfoglaltsága is van a tanórákon túl. Ilyen terhelés mellett pedig nehéz elvárni, hogy a diákok délután még tudásvágytól fűtve, lelkesen nekiálljanak gyakorolni is – fejtette ki az NPK elnöke. Horváth Péter kitért arra is: a pedagóguskar vezetése sok iskolából kap jelzéseket arról, hogy még az ebédeltetés is gondot okoz, mert a tanulóknak a tízperces szünetben kell letudniuk az étkezést, vagy éppen a sok tanóra miatt délután fél négynél előbb el se jutnak az ebédlőbe.

Néhány hete foglalkozott a témával Székely László, az alapvető jogok biztosa is, aki jelentésében kiemelte: fontosnak tartaná a tanulók leterheltségének átfogó vizsgálatát, figyelembe véve az ENSZ Gyermekjogi Egyezményét, amely előírja a pihenéshez, a szabadidő eltöltéséhez való jogokat. A jelentés szerint a közoktatásban részt vevő gyermekek gyakorlatilag „teljes munkaidőben”, sőt, a munkavállalókénál gyakran nagyobb óraszámban végzik a számukra előírt iskolai és a tanuláshoz elengedhetetlen otthoni feladataikat.

A Magyarországi Szülők Országos Egyesülete (MSZOE) néhány éve közölt már egy felmérést a tanulói terhekről, ebből az derült ki, hogy a diákság csaknem hetven százaléka jár valamilyen különórára, legyen az szabadidős elfoglaltság vagy tanórához kapcsolódó program. A délutáni edzések, nyelvórák, művészeti szakkörök olyan szinten beépültek a családok hétköznapjaiba, hogy átlagosan csak két és fél óra szabadideje marad naponta a diákoknak az összes kötelező és önként vállalt feladatukon túl. A gyerekek jó része egyszerre többféle délutáni programnak is hódol, nemhogy alsó tagozatosként, de sokszor már az óvodában is. Az MSZOE szerint a diákok túlterheltségének oka elsősorban az, hogy már az órákon is megtaníthatatlan mennyiségű tanulnivalót kapnak a nebulók, és sokszor olyan lemaradást kell magántanárnál, súlyos pénzekért bepótolniuk, amit ideális esetben az órán elsajátíthattak volna.