Több kérdés is felmerült az Európai Bizottság (EB) részéről, amikor Magyarország benyújtotta az M4-es autópálya építésével kapcsolatos projektet. Így egyebek közt a magas ár is szóba került, de soha nem kérdőjelezték meg a projekt pályáztatási rendszerének tisztaságát. Ezt erősítették meg lapunk kérdésére az EB regionális főigazgatóságán. A testület közölte, hogy nem merült fel kartellgyanú.
Ez azért is érdekes, mert a beruházást március végén – a hivatalos magyarázat szerint – az EB kartellgyanújára hivatkozva függesztette fel a kormány. A múlt héten Lázár János, a Miniszterelnökség vezetője már az M4-es autópálya építésének leállítását is bejelentette, igaz, akkor már a fő indok az volt, hogy az EU március végén végleg úgy döntött, nem finanszírozza az építkezést. A tájékoztatón azért a kartellgyanú is felmerült, ennek kapcsán Lázár János közölte azt is: hivatalos úton értesültek az EB ilyen irányú aggodalmáról.
Ez viszont nem vág egybe Csepreghy Nándornak, a Miniszterelnökség helyettes államtitkárának a 444.hu-nak adott nyilatkozatával, amelyben közölte, informálisan jelezték a bizottság munkatársai, hogy kartellt gyanítanak, ezért nem tudnak pénzt adni az útépítésre. Csepreghy később mégis arról beszélt, hogy hivatalos jelzést kaptak a regionális főigazgatóságtól, ezek a jegyzőkönyvek pedig a Miniszterelnökségen vannak. Sophie Dupin de Saint Cyr, a bizottság szóvivői szolgálatának munkatársa is egyértelművé tette, hogy az M4-es „tenderezését nem kérdőjeleztük meg”. Ez azért is hihető, mert Brüsszel nem adott az útszakaszra pénzt, márpedig a bizottság nem vizsgál olyan közbeszerzéseket, amelyekben nincs uniós forrás.
A parlamentben hétfőn Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) tett fel kérdéseket az M4-es autópályával, illetőleg a Szajol és Püspökladány közötti vasútfejlesztéssel kapcsolatban. Erre válaszolva Lázár megerősítette azt a múlt heti közlést, hogy a Közgép a mérnökárak alatt vállalta el a beruházást.
