Oktatáspolitikai párbeszédet követeltek demonstrálók Budapesten

A minisztérium szerint nem az utcákon, hanem a szakmai fórumokon kell tárgyalni.

RZ
2015. 04. 26. 16:58
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A „Nem tűrhetünk tovább!” címmel meghirdetett tüntetés egyik szervezője, Szarvas Péter középiskolai tanár a mintegy kétszáz demonstráló előtt azt hangoztatta: követelik, hogy a kormányzat folytasson párbeszédet az oktatáspolitika alakítása során az érintettekkel, az oktatókkal, hallgatókkal és diákokkal.

Horváth Szilveszter, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ által bezárásra ítélt Neptun utcai általános iskola tanítója azt mondta, az ő esetükben is az érintettek megkérdezése nélkül döntöttek az intézmény sorsáról. Szólt arról is, hogy zsúfolt osztályokkal nem lehet az iskolákban érdemi munkát végezni, mert a magas létszám mellett csak a túlélés lehet a cél.

Ponauer Anna Szimonette középiskolás diák „stadionok helyett iskolákat”, „egyéni tanterveket”, „szabad és változatos tankönyvpiacot” követelt. Szántó Judit, a Hívatlanul Hálózat aktivistája élesen bírálta a bevándorlókról szóló, kilátásba helyezett nemzeti konzultációt. „Aki ezt kitölti, hozzájárul Magyarország további fasizálódásához” – fogalmazott.

A demonstrálók nemzetiszínű, illetve európai uniós zászlókat lobogtattak, illetve „Hazugságok helyett őszinte szembenézést!” és ehhez hasonló feliratú transzparenseket tartottak a magasba.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi), ahogyan eddig is, úgy továbbra is készen áll arra, hogy szakmai párbeszédet folytasson a felsőoktatást érintő kérdésekben, ennek a  párbeszédnek viszont nem az utcákon, hanem a szakmai fórumokon van a helye – reagált a tárca felsőoktatásért felelős államtitkársága vasárnap. Kifejtették: az elmúlt 10 évben – a demográfiai folyamatokhoz is alkalmazkodva – csökkent a tanárképzés létszáma, ezért nem indokolt ugyanannyi gyakorlóiskola sem. Ezen iskolák többségében már nincs elegendő számú pedagógushallgató, tehát nem is funkcionál gyakorlóiskolaként.

Jogosan merül fel a kérdés, hogy a felsőoktatási intézménynek valóban feladata-e az, hogy egy olyan gyakorlóiskolát működtessen, amire egyébként nincsen szüksége. Az államtitkárság – mint fogalmaztak – „a rendszer igazságosabbá tétele érdekében” azt kérte az érintett 9 felsőoktatási intézménytől, hogy május 8-ig vizsgálja meg, majd tegyen javaslatot arra, hogy valóban szüksége van-e gyakorlóiskolájukra. Amint ez a folyamat lezárul, a tárca, az egyetemek és a gyakorlóhelyek közösen alakítják ki álláspontjukat arról, hogy az adott gyakorlóhely átkerüljön-e a Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz – tették hozzá.

Kiemelték továbbá, hogy „mivel magas színvonalon működő közoktatási intézményekről van szó, az Emmi nem kívánja bezárni őket, hanem általános funkciójuk szerint, iskolaként szeretné tovább működtetni azokat”. A lépés továbbra is biztosítana jövőt az érintett intézmények számára, hiszen az iskolák egy eddig is állami fenntartású intézménytől kerülnének át egy másik állami fenntartású intézménybe, a működtetéshez megfelelő mértékű költségvetési támogatással – fogalmazott az Emmi.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.