A magyar nyelv és irodalom vizsgatárgy középszintű írásbeli vizsgája 240 percig tart. A vizsgázóknak két feladatlapot kell megoldaniuk, a szövegértési esetében 60, a szövegalkotási feladatlap esetében pedig 180 perc áll a rendelkezésükre.
A diákok először a szövegértési feladatlapot oldják meg, és csak ennek beadása után kezdhetik meg a szövegalkotási feladatlap kitöltését. A vizsgázók a szövegértési feladatlapon belül a rendelkezésükre álló időt tetszésük szerint oszthatják meg az egyes feladatok között, és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatják. A szövegértési feladat szövege általában egy esszé, ismeretterjesztő céllal íródott tanulmány, publicisztikai mű egésze vagy részlete. A feladatok megoldása általában a kérdésre adott válasz szöveges kifejtése, esetenként megadott válaszvariációk közötti döntés.
A szövegalkotási feladatlap esetében a vizsgázó három eltérő típusú, műfajú és témájú szövegalkotási feladatból választ egyet. A diák által választott feladat megoldásának elvárható terjedelme 500–1500 szó.
A magyar nyelv és irodalom tárgy emelt szintű írásbeli vizsgája ugyancsak 240 perces. Az írásbeli nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsorból és három különböző szövegalkotási feladatból tevődik össze. A vizsgázók a rendelkezésükre álló időt tetszésük szerint oszthatják meg, és a feladatok megoldásának sorrendjét is meghatározhatják.
A nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor egy alkotáshoz kapcsolódik. A nyelvi, illetve irodalmi műveltséget vizsgáló kérdések aránya hozzávetőlegesen 40-60 százalék. A három szövegalkotási feladat különböző témáról, adott szempontú és műfajú önálló szöveg alkotását írja elő.
Az írásbeli feladatok megoldásakor közép- és emelt szinten is használható helyesírási szótár, ebből vizsgacsoportonként legalább négy példány szükséges. A szótárról a vizsgát szervező intézmény gondoskodik.
Az érettségik kedden a matematika-írásbelikkel folytatódnak.
