Óvodai nevelésben vagy különböző szintű nappali képzésekben 1,758 millió gyermek és fiatal vesz részt, ez csaknem 46 ezerrel kevesebb az előző tanév létszámánál – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2014/2015-ös tanévre vonatkozó oktatási jelentéséből. Az összefoglaló szerint 321,5 ezer gyerek jár óvodába, 748,5 ezren általános iskolába, a középfokú oktatás rendszerében 471 ezer fiatal tanul, felsőoktatási intézményben pedig 217 ezer.
Míg a diákok egyre kevesebben vannak, addig a tanárok egyre többen: 153 ezer pedagógus dolgozik a köznevelési intézményekben, kétezerrel többen, mint tavaly. A növekedés az óvodákban, a gimnáziumokban és az általános iskolákban jelentkezett, miközben a szakiskolákban kevesebb lett a tanár.
A jelentés rámutat arra is, hogy emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) gyerekek száma: az óvodákban 4,5 százalékkal lettek többen, így jelenleg 7500-an vannak az SNI-s gyerekek, míg az általános iskolákban 1,6 százalékos a plusz, ami összesen 52 500 SNI-s diákot jelent. A különleges bánásmódot igénylő tanulók aránya az elmúlt évekhez hasonlóan most is a Dél-Alföldön a legmagasabb (11 százalék) és az Észak-Alföldön a legalacsonyabb (5 százalék) – jegyzi meg a tanulmány. A hátrányos helyzetű diákok aránya a szakiskolákban a legmagasabb (19 százalék) és a gimnáziumokban a legalacsonyabb (4,3 százalék). Hasonló sorrend figyelhető meg a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók arányában is: míg a szakiskolákban és az általános iskolákban minden tizedik tanuló halmozottan hátrányos helyzetű, addig a gimnáziumokban csupán minden századik. 2014-ben az előző tanévnél 2,3 százalékkal kevesebben, 89 ezren fejezték be sikeresen a nyolcadik évfolyamot, érettségit viszont többen tettek, mint 2013-ban, 69 ezren.
A köznevelési feladatellátási helyek száma nagyjából változatlan maradt, jelenleg 10 829 helyszínen folyik oktatás. Megfigyelhető ugyanakkor némi belső átrendeződés: míg a szakképző intézmények között több lett az állami fenntartású iskola, az óvodák, általános iskolák és gimnáziumok esetében a nem állami fenntartású intézmények aránya emelkedett. A diákság fogyatkozása sem egyenletes: míg a szakiskolákban 12, a szakközépiskolában pedig 7,2 százalékkal lettek kevesebben a tanulók, a gimnáziumokban mindössze 1,7 százalékkal mérséklődött a létszám.
Az adatok szerint 2014-ben összesen 80 ezren jelentkeztek nappali tagozatos egyetemi vagy főiskolai képzésre, ami 5,8 százalékos pluszt jelent a megelőző felvételihez képest, a bejutók száma ugyanakkor 3,9 százalékkal elmarad az előző évtől, így nem egészen 55 ezren kezdhették meg a tanulmányaikat. A legtöbben műszaki, gazdasági, illetve egészségügyi szakokon tanulnak. Diplomát összesen 39 ezren szereztek 2014-ben, kétezerrel többen, mint a megelőző évben.
