„Ezt még a legjobbak sem tudják” – Marco Rossi elárulta a lisszaboni bravúr titkát

Az utóbbi évek egyik legnagyobb bravúrját érte el a magyar labdarúgó-válogatott Lisszabonban, ahol 2-2-es döntetlent játszott Portugáliával a vb-selejtező negyedik fordulójában. Marco Rossi szövetségi kapitány ezúttal a Mol-csapatnak értékelte a találkozót, kiemelve, hogy az elmúlt két év legjobb meccsét játszották Szoboszlai Dominikék.

Marco Rossi szövetségi kapitány Fotó: Szigetváry Zsolt Forrás: MTI Fotószerkesztõség

A magyar válogatott már a mérkőzés elejétől kezdve bátran futballozott, ez Marco Rossi szerint meglephette a házigazdát.

A magyar válogatott nagyot küzdött Lisszabonban, és megérdemelten szerzett pontot. Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

– Nem tudom, hogy sikerült-e meglepni Roberto Martínez kollégámat, talán arra számítottak, hogy mélyebben húzzuk meg a leghátsó vonalunkat, de ez csak játék a szavakkal. Még a legjobb ötlet tartalmát is mindig a játékosok teszik hozzá, és nagyon boldog vagyok, hogy pontot ért az erőfeszítésük. Talán az ellendrukkerek sem tagadják, megdolgoztunk érte – idézi a szövetségi kapitányt a Mol-csapat oldala.

Látványos különbség volt a budapesti összecsapáshoz képest, hogy míg hazai pályán mély blokkból igyekezett átmeneteket kialakítani a magyar válogatott, Lisszabonban vállalta a nyílt játékot. – Egy portugálnál gyengébb csapattal szemben gyakran alkalmazzuk ezt a játékot, de nyilván megvan az oka, hogy az elitbe tartozó ellenfelekkel szemben óvatosabb az ember. De nem a hasamra ütök, amikor a játékunkat meghatározom, hanem a tényeket veszem figyelembe, és ezek most abba az irányba tereltek, hogy a szokottnál nagyobb kockázatot vállaljunk. Nem akarok taktikai mélyelemzést tartani, a lényeget mondom: ahhoz, hogy magasan tudd meghúzni a hátsó vonaladat, nyomás alatt kell tartanod az ellenfél középpályásait, sőt a portugálok esetében a védőit is. Ezt csak százszázalékos pontossággal lehet kivitelezni, mert a nyomás fenntarthatatlan egy egész meccsen át, ezt még a legjobbak sem tudják.

Marco Rossi két alapelvet fektetett le Lisszabonban

A 61 esztendős olasz szakember hozzátette, úgy gondolták, hogy gyors és technikás játékosaink révén helyzeteket tudnak majd teremteni abból, ha tíz méterrel feljebb szereznek labdát. – Egy labdabiztos, jól passzoló és gyorsan mozgó csapattal szemben a legnehezebb a dolgod, hiszen a nyomásgyakorlásban gyorsan elfogysz, fújni egyet pedig csak akkor tudsz, ha nálad van a labda. A csapda pedig ebben az esetben az, hogy a portugálok ellen biztos lehetsz benne, hogy nem lesz sokat nálad a labda.

Ahhoz, hogy ezt a játékot sikerre vigyük Lisszabonban, két kulcsszavunk volt: a bátorság és a felelősségvállalás. Senkinek nem lehetett alibizni, maximális koncentrációval és szervezettséggel kellett játszanunk, máskülönben az emelt kockázatvállalás nem bátorság, hanem vakmerőség.

A mérkőzés összefoglalója:

Rossi szerint a vb-selejtezőben mutatott játéknak nagyon komoly önbizalmat kell adnia a csapatának, és maga a döntetlen is leginkább azért lényeges, mert validálja a csapat játékát. – Tudtuk, hogy a labda sokkal többet lesz a portugáloknál, így a teljesítményünk sikerességét nem is ebben mértük. Láttuk tavaly az Eb-n, hogy ha nem akar focizni, Portugália is lehet legyőzhető ellenfél – utalt a magyarokat kiejtő, grúzok elleni silány portugál teljesítményre. – De ez most egy nagyon fontos meccs volt számukra, hiszen második európai csapatként biztosíthatták volna a helyüket a vb-n. Nagyon meg akarták nyerni a mérkőzést, mégsem tudták.

Volt már, hogy Rossi hasonlóan bátor játékkal kísérletezett egy elitbe tartozó ellenfél otthonában, de az a kísérlet nem zárult sikerrel, sőt az olasz kapitány időszakának egyik legcsúnyább vereségét szenvedtük el Németországban. – Tudom, a szurkolók csak az öt-nullra emlékeznek, de sokáig ott is meccsben voltunk, a második félidőben volt egyenlítési lehetőségünk, ám a második hazai gól után köddé vált a csapatunk. Most nem tartottam tőle, hogy ez történik, még akkor sem, amikor a szünet előtti pillanatokban hátrányba kerültünk. Éreztem a játékosokon, hogy most meg tudják valósítani, ami Németországban nem ment. Sokkal jobban éreztük, mikor kell a labdát és mikor a passzsávokat támadni, és nagyon jól működött a csapat egyensúlya. És ezúttal az egy az egy elleni helyzetekben is sokkal hatékonyabbak voltunk – mondta Rossi, majd a következő kérdésre válaszolva elmondta, hogy érzése szerint az elmúlt két év legjobb meccsét játszottuk Lisszabonban.

Marco Rossi külön kiemelte az első gólt szerző Szalai Attilát. Fotó: MTI/EPA/LUSA/Tiago Petinga

Az újak is remekeltek

Nem lehet elmenni szó nélkül az új játékosok teljesítménye mellett, akik az elmúlt meccseken fontos futballistákat tudtak pótolni. – Furcsán érezném most magam, ha engem meglepett volna akár Lukács, akár Tóth Balázs teljesítménye. A kezdőcsapat és a meccs közben pályára lépők azért kapják meg a lehetőséget, mert a tények azt mutatják, adott feladatkörre ők a legalkalmasabbak. A döntésem szenvtelen, egyetlen dolog érdekel: hogy kivel a csapatban vagyunk a lehető legjobbak.

A futball szépsége a játékosok szempontjából – persze sok más mellett – abban rejlik, hogy egyetlen pillanat sorsokról dönthet.

– Ha a játék megadja a lehetőséget, mihez kezdesz vele? Egy döntés, egy mozdulat megváltoztathat mindent, és irányba állíthat akár egy egész pályafutást – mondta Rossi, majd sietett hozzátenni, ő sem tévedhetetlen. – Én is hívtam már be olyan játékost, akiről kiderült, hogy a játéktudása nem éri el a nemzetközi szintet. De hívtam be olyat is, akiről senki nem gondolta, hogy válogatott szintű futballista, és nem hiába hittem benne.

Kerkez Milos az elmúlt meccseken ingadozó teljesítményt nyújt, Rossi azonban nem aggódik miatta. – Az, hogy Milos a Liverpool futballistája, egyértelmű bizonyíték rá, hogy a képességei kiválóak. Nem aggódom miatta, mert az egyetlen problémáját biztosan le fogja vetkőzni, hiszen még nagyon fiatal. Egyszerűen arról van szó, hogy taktikailag érnie kell, mert egyelőre túl sokszor cselekszik ösztönből.

A kapitány végezetül a selejtezősorozat zárásáról beszélt.

– Ha az írek nem verik meg a portugálokat, akkor egy Örményország elleni győzelemmel odaérhetünk a második helyre. Hogy ott állunk-e, ahol a helyünk van? Azt hiszem, nagyjából igen, de dühös is vagyok, mert lehetne több pontunk. Írországban ott hagytunk kettőt, és nem a mi hibánkból. De ez most már nem fontos, csak az előttünk álló feladatra szabad koncentrálnunk.

Így vagy úgy, de meg kell szereznünk a playoffhoz szükséges pontokat, mert ott van a helyünk a pótselejtezőben. Szerintem ezt az eddigi fordulókban is bizonyítottuk.