Az államot perelnék a baumagosok

A milliárdjaikat kereső kisbefektetők a hatóságok késlekedését okolják az elszenvedett károkért.

Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) 1996 májusa és októbere közötti ellenőrzése is arra mutatott rá, hogy a szövetkezet olyan üzletrészt adott el, amelyet nem eredmény- vagy tartalékalapból képzett – mint ahogy a törvény előírja –, hanem a tagok szabadon vásárolhatták, és a szövetkezet jegyzett tőkeként tartotta nyilván, holott a cégbíróság nem jegyezte be. A bankfelügyelet ugyanezen év nyarán vizsgálatot indított a Baumag ellen, majd decemberben rendőrségi feljelentést tett jogosulatlan pénzügyi tevékenység miatt, mert taggá nem vált befektetőktől tagi kölcsönt vett föl. A nyomozás 1997. február 11-én kezdődött az ügyben. Alig néhány nappal később a cégbíró arra hívta fel a bankfelügyelet figyelmét, hogy törvényellenes lehet a Baumag üzletrésztőke-gyűjtése is. Március közepén már a felügyelet is arról tájékoztatta a cégbírót, hogy a szövetkezet üzletrészeladásait maga is törvénybe ütközőnek véli. Ezért – bár új vizsgálatot nem indított – a bűncselekmény gyanúját közölte a nyomozó szervekkel. Az üzletrésztőke-képzéssel kapcsolatosan egyébként 1999 októberében a Pénzügyminisztérium is hasonló szellemben nyilatkozott, mint a bankfelügyelet, illetve az adóhivatal: az üzletrész nem értékpapír, vagyis visszavásárlása, majd újbóli értékesítése törvényellenes.

Az APEH 1999 májusa és szeptembere között zajlott újabb ellenőrzésén más szabálytalanságokra is rábukkant. Eszerint az 1995-ös mérlegben a szövetkezet 309 millió forintos jegyzett tőkét szerepeltetett, pedig annak bejegyzését a cégbíróság megtagadta, így az továbbra is az alapításkori hetvenezer forint maradt. Ennek ellenére a Baumag – jogszabályellenesen, mintha valódi tőkéről lenne szó – adókedvezmény-igazolásokat állított ki, aminek következményeként 83,3 millió forint adót igényeltek vissza a szövetkezet ügyfelei, azaz ekkora kár érte a költségvetést. Mindezek eredményeként a baumagos büntetőügyben – fellebbezéseket követően – végül 2013 novemberében hozott jogerős döntést a Fővárosi Ítélőtábla, melyben tizenegy vádlottat ítéltek pénz-, illetve börtönbüntetésre.

Forrásunk elmondta: a készülő per alapja, hogy amennyiben a hatóságok idejében és szakszerűen léptek volna föl a Baumag-ügyben, akár már a cégbejegyzést is meg lehetett volna akadályozni, de a jogosulatlan pénzügyi tevékenység folytatásának felfedezésekor mindenképpen lépniük kellett volna a hatóságoknak, s megtiltani az üzletrészek eladását. Így nem csaphatta volna be még csaknem nyolc évig – 1996 januárja és 2003 októbere között – az ügyfeleit a szövetkezet.

Amennyiben a hatóságok már akkor szakszerűen tették volna a dolgukat, talán a Duna Profit, a Pilis Invest csalásaira, illetve az idén napvilágra került brókerbotrányokra sem került volna sor. Hiszen a recept mindenütt ugyanaz volt: az egyszerű ember számára átláthatatlan, de kiemelkedő hozamú befektetéssel csapták be a pénzüket fialtatni vágyókat, a tehetetlen hatóság pedig asszisztált hozzá.

Forrásunk azt is hangsúlyozta, nem a levegőbe beszélnek, hanem bírósági és ombudsmani véleményekre, határozatokra építik keresetüket. Hiszen azt, hogy mulasztottak a hatóságok, a bíróság írásban ismerte el. A Fővárosi Ítélőtábla 2013-as ítéletében a következőket írja: „A pénzügyi felügyelet következetes, jogi lehetőségeket érvényesítő határozott fellépésének hiánya is közrejátszott abban, hogy a szövetkezet több éven keresztül tartó jogsértő gyakorlata az állampolgárok szélesebb körének sérelmével járt. A szövetkezet a pénzügyi felügyelet következetes fellépésének hiányát is kihasználva folytatta a jogszerűtlen forrásgyűjtési gyakorlatot.” Hasonló véleményt fogalmazott meg Lenkovics Barnabás, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa 2004 májusában kelt jelentésében. Eszerint: „a felügyelet 1995 óta folyamatosan hozzájárult az alkotmányos jogokkal összefüggően visszás állapot fennmaradásához azzal, hogy egymásnak ellentmondó lépéseket tett – és tesz a mai napig –, törvény adta jogkörével nem él, ehelyett más hatóságokra hárítja a szövetkezetekkel kapcsolatos törvényi kötelességeit. A jogkérdés eldöntésében módja lett volna arra, hogy a bíróság döntését kérje akár a cégeljárás során, akár pedig úgy, hogy határozatában tiltja meg a szövetkezetek tevékenységét, amely határozatot adott esetben bíróság vizsgálhatta volna felül.”

A perre készülők úgy gondolják, a hatóságok hibája is hozzájárult ahhoz, hogy a Baumag ügyfeleit kár érte, amiért valakinek helyt kell állni. Megítélésük szerint ha másnak nem, akkor az államnak kell kártalanítania a becsapott embereket.