Úgy tűnik, semmi sem képes megtörni a dizájnerdrogok népszerűségét: a Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontjának (EMCDDA) legfrissebb jelentése szerint a nemzeti egészségügyi hatóságok tavaly több mint száz új szert azonosítottak az uniós piacon. A lisszaboni székhelyű ügynökség megfigyelése alatt álló anyagok teljes száma ezzel 450 fölé emelkedett, s különösen riasztó, hogy a regisztrált vegyületek több mint felét az elmúlt három évben mutatták ki.
A legnépszerűbb anyagok a cannabis helyettesítésére használt szintetikus cannabinoidok, valamint a stimulánsok alternatívájául szolgáló szintetikus katinonok. Mint az EMCDDA rámutatott: a hatóságok látókörébe került bódító készítmények kétharmadát 2014-ben ezek a szerek tették ki. Érdemes megjegyezni, hogy az eddig ismertté vált több mint 130-féle „műfű” fogyasztása – csakúgy, mint az új pszichoaktív szerek zöme – komoly egészségügyi következményekkel járhat. A leggyakoribb a vesekárosodás, a légzésbénulás és a görcsrohamok, de számos haláleset is ezek számlájára írható.
A dizájnerdrogok terjesztésében kiemelt szerepet játszik az internet. Az EMCDDA megfigyelői csaknem 650 olyan, bárki által hozzáférhető weboldalt találtak, amely úgynevezett „legal high”, azaz a hatóságok előtt egyelőre még nem, vagy csak alig ismert, illetve éppen betiltás előtt álló szereket kínált az európai vásárlóknak. Ezek mellett több, az eladó és a kuncsaft számára egyaránt nagyfokú anonimitást biztosító, jól titkosított internetes piactér is létezik, valamint a közösségi média jelentősége is egyre nő. Utóbbit jellemzően arra használják, hogy reklámot csináljanak egy-egy bódító anyagnak, akár közvetlenül, akár közvetve, a fogyasztói tapasztalatok megosztásán keresztül.
Ami a klasszikus szereket illeti, Európában változatlanul a cannabis számít a legszélesebb körben fogyasztott tiltott drognak: a felmérések szerint 19,3 millió felnőtt (15–64 éves) jelezte, hogy az elmúlt évben használta, és közülük 14,6 millióan a fiatal felnőttek (15–34 évesek) közé tartoznak. A napi vagy közel napi szintű használók arányát a felnőtt népesség nagyjából egy százalékára teszik.
Bár a cannabisból készülő hasis fogyasztása hazánkban szinte ismeretlen, az EU-ban lefoglalt összmennyisége sokkal nagyobb, mint a marihuánáé (460 tonna a 130 tonnával szemben). Az esetszámokat tekintve azonban fordított az arány: 2013-ban például a 671 ezer cannabislefoglalásból 431 ezer esetben marihuánát foglaltak le, és csak 240 ezerben hasist. A jelenség az Európa-szerte megszaporodott kenderültetvényekkel magyarázható – mutatott rá az uniós központ.
A stimulánsok közül változatlanul a kokain a legáltalánosabban használt tiltott szer. Fogyasztóinak többsége néhány nyugat-európai országban él. Számukat tekintve körülbelül 3,4 millió (15–64 év közötti) felnőtt használta az elmúlt év folyamán ezt a drogot, és közülük 2,3 millióan számítanak a fiatal felnőttek (15–34 évesek) csoportjába. Ehhez képest az amfetamin és metamfetamin-élvezők továbbra is kevesen, uniós szinten körülbelül 1,6 milliónyian vannak. Táboruk alapvetően stagnál, a Cseh Köztársaságban viszont néhány év leforgása alatt 21 ezerről 34 ezer fölé emelkedett.
Az ecstasy valamivel népszerűbb anyag, jelenleg körülbelül kétmillió fogyasztója van – beleértve természetesen mind az alkalmi, mind a rendszeres szerhasználókat. Végezetül a heroint érdemes megemlíteni, mint a legrombolóbb bódító szerek egyikét. Az EMCDDA megállapítása szerint e területen pozitív változásokat figyeltek meg: évek óta csökken a lefoglalt anyag mennyisége, a függők nagyjából fele pedig valamilyen kezelésen vesz részt.
A jelentés természetesen kitér a hepatitis C (HCV) és HIV-fertőzöttek helyzetére is. Az ügynökség adatai riasztók: a 2012–2013 közötti időszakban az injektáló szerhasználók – országonként eltérő mértékben – 14–84 százaléka HCV-hordozó. A HIV esetében pedig a 2011/12-es görögországi és romániai járványok lecsengése után 2013-ban már ismét „csak” 1500 körüli volt az újonnan bejelentett diagnózisok száma.
Az EMCDDA egyébként többször is szót ejtett az egyes országok ártalomcsökkentő, valamint függőséget kezelő intézkedéseiről, a pozitív példák között kiemelve a tűcsereprogramokat, valamint a fogyasztói szobákat, amelyek nem- csak a szenvedélybetegek biztonságát szolgálják, hanem azt is, hogy a kezelést, leszoktatást vállaló szervek látókörébe kerülhessenek.
