Bizonytalan helyzetben a munkavédelem

Miközben folyamatosan csökken Magyarországon az ellenőrzések száma, a munkahelyi baleseteké évek óta növekszik.

A munkáltató a hatályos munkajogi szabályozás alapján köteles biztosítani az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit, és ezeket a követelményeket a bíróságok is számon kérik. Erre jó példa a Kúria egyik friss döntése, amelyben megállapították a munkaadó felelősségét. A konkrét ügyben egy férfi 1964-től 1993-ig hálózatépítőként, illetve raktárosként dolgozott, és a munkavégzés során azbeszttel is kapcsolatba került. Az illetőnél 2009-ben rákot diagnosztizáltak, majd 2011-ben elhunyt. A hozzátartozók kártérítési pert indítottak a munkáltatóval szemben. Az elsőfokú bíróság a keresetnek helyt adott, megállapította ugyanakkor, hogy a munkáltatónak csak 50 százalékos kárfelelőssége van. A másodfokú bíróság a kárfelelősséget már 100 százalékban határozta meg, amelyet a Kúria is helybenhagyott. Bár a konkrét esetben említett férfi dohányos volt, a Kúria rámutatott arra, hogy a munkavállaló halálát nem kizárólagosan a dohányzás okozta, így a munkáltató felelőssége fennáll. Azzal pedig, hogy a dohányzás és az azbeszt belégzése milyen kölcsönhatással járhat, a munkavállaló nem lehetett tisztában – állt az ítéletben.

Egy másik ügyben pedig az mutatkozik meg, hogy a munkabaleseteknél gyakran nem akarja vállalni a felelősséget a munkáltató. F. Szilvia egy sütőipari cégnél dolgozott konyhai kisegítőként. Ügye most bíróságon van, ugyanis súlyos sérüléseket szenvedett, és kártérítést szeretne kapni munkaadójától. A harmincas nőt munkavédelmi oktatás és megfelelő védőfelszerelés nélkül alkalmazták. Ügyvédje, Fáy Judit tájékoztatásából tudjuk, hogy a baleset napján egy hetvenliteres, forró levessel teli lábast kellett a konyhából egy másik helyiségbe vinnie. A folyosón lévő rámpán viszont nem volt csúszásgátló, F. Szilvia pedig elesett, és magára borította a lábas tartalmát. Testének nagy részén a mai napig látszanak az égési sérülések nyomai, ennek ellenére a cég jogi képviselője többször védekezett azzal, hogy a nő kárigénye megalapozatlan, hiszen meggyógyult.

A nőt a szerencsétlenség után a főnöke vitte el a háziorvoshoz, és közben arról győzködte: ha kérdezik, azt kell mondania, otthon történt a baleset. Miután többé-kevésbé felépült, arra kérte a munkaadóját: legyen tekintettel az állapotára, helyezze más munkakörbe. Ennek a cég úgy-ahogy eleget is tett. Más településen, utazási támogatás nélkül ajánlottak F. Szilviának egy beosztást, amit ha elfogadna, a közlekedés elvinné a fizetése nagy részét. Végül tehát nemcsak az egészsége romlott meg, hanem az állását is elveszítette.