Az eddig nagylelkűségüket hangoztató, Budapest keményszívűségét ostorozó szomszédaink – ahogy eléri őket is a bevándorlótömeg – sorra „esnek el” a humanitárius válság és a határsértések ellen folytatott küzdelemben (percről percre közvetítésünket itt olvashatja). Eközben a magyar határ horvát szakaszán is lassan elkészül a határzár, Horgosnál alábbhagyott az áradat, a migránsok java része pedig Horvátország felé vette útját, hogy Szlovénián keresztül érje el Nyugat-Európát.
Az, hogy ennyi ember gyülemlett fel szerdán és csütörtökön Horgosnál, nem a belgrádi kormány felelőssége – ők hónapok óta ide hordják a macedón határról a migránsokat, nem hitték el, hogy egyszer csak lezárjuk a határt. Az összecsapás is várható volt – „ha kivezényelek rendőrt, az legyen a helyén, ne úgy, ahogy Macedóniában”. Ezt az erőpróbát megnyerte a magyar rendőrség – mondta Nógrádi.
Egyébként a lakosság legnagyobb százaléka még Szerbiában is támogatja a magyar határzárat – emlékeztetett Nógrádi György. Szerbia nagyot fordult két hét alatt: akkor Aleksandar Vucic miniszterelnök – számok említése nélkül – azt mondta, készen állnak a menekültek befogadására, Magyarkanizsán pedig azzal büszkélkedett, hogy az EU más országaival szemben Szerbia nem zárja le a határait. Magyarországot a 16-i „röszkei csata” után azzal vádolta, hogy „brutális” és „nem európai” módon bánik a migránsokkal, ellentétben Szerbiával. Közben kiderült, hogy a szerbek szervezetten utaztatták a határra a migránsokat, ráadásul ezért az Index szerint még pénzt is kértek a migránsoktól. Egyszerűen nem hitték el, hogy a magyarok tényleg lezárják a határt, ez okozta a feszültséget – kommentálta a helyzetet Nógrádi.
A szerb elképzelés, hogy mindenkit átengednek, addig működött, amíg nem nyilvánították biztonságos országnak Szerbiát. Bár Vucic többször kikelt a magyar kormány ellen, elemi, történelmi érdekünk az együttműködés, ahogy a horvátokkal is – mutatott rá a szakértő – hiába közölte most Szijjártó Péter külügyminiszter, hogy velük Budapest nem tárgyal.