Nem lesz elég a kettes az ingyenes helyhez

Képzési területenként eltérő átsorolási kritériumokat állapított meg a szaktárca a felsőoktatásban.

Csókás Adrienn
2015. 09. 25. 6:15
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Számos ponton módosítja a felsőoktatásra vonatkozó rendeleteket az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) új előterjesztése. A kormány által még nem tárgyalt anyag egyebek mellett rögzíti az állami ösztöndíj igénybevételéhez kapcsolódó kritériumokat, kiderül például, hogy a meghatározott mennyiségű kredit teljesítésén túl (ez két szemeszter átlagában 18 kredit/ félév) központilag előírt tanulmányi átlagot is hoznia kell annak, aki nem akarja, hogy átsorolják önköltséges képzésre.

A minimális elvárás képzési területenként eltérő: a bölcsészet, művészet, művészetközvetítés, pedagógia, sporttudomány, illetve társadalomtudományi ágazatba tartozó szakokon legalább 3,5-es súlyozott tanulmányi átlagot kell tartani az ingyenes helyhez, míg a nehezebb képzéseken, így az orvosi, műszaki, közigazgatási, jogi, informatikai, gazdasági, természettudományos és agrár szakokon már a 3-as átlag is elég az önköltséges képzésre való átsorolás elkerüléséhez. Hozzáteszik: a fenti számok minimumkövetelményt jelentenek, aminél az egyes felsőoktatási intézmények magasabb értéket is megállapíthatnak. Fontos tudni továbbá azt is, hogy a súlyozott tanulmányi átlag nem azonos a jegyek „sima” számtani átlagával, ennek számításakor ugyanis figyelembe veszik a tantárgyak nehézségét is, vagyis az elért érdemjegy mellett a felvett tárgyak kreditértéke is beleszámít a végeredménybe.

Mint emlékezetes, az ingyen tanuló hallgatóknak szerződésben kell vállalniuk, hogy meghatározott időn belül végeznek, valamint hogy a diplomaszerzést követően a támogatott félévekkel megegyező ideig Magyarországon dolgoznak, máskülönben vissza kell fizetniük a kapott támogatás egy részét vagy egészét. Ezzel kapcsolatban az előterjesztés rögzíti: minden egyes állami ösztöndíjas tanulmányi félév pontosan 150 nap hazai munkaviszony fenntartására kötelezi a diákokat. Jelzik továbbá: az érintett volt hallgatókat évente tájékoztatnia kell az Oktatási Hivatalnak (OH) arról, hogy állnak a vállalásaik teljesítésével, vagyis az addig ledolgozott idő fényében még mekkora összegű visszatérítési kötelezettség terheli őket.

Az előterjesztés kitér arra is, hogy a duális képzéseken tanuló hallgatók – ezeken fiatalok egy félévet tanulnak, majd egy szemesztert dolgoznak – munkaszerződésének a képzés teljes idejére kell szólnia, és a szerződéseket minden év szeptember 30-ig, keresztféléves képzések esetén pedig február 28-ig kell megkötni. Előírás az is, hogy a vállalati gyakorlóhelyeknek át kell esniük a Duális Képzési Tanács (DTK) minősítésén, máskülönben nem fogadhatnak diákokat. A DKT tagjait és elnökét amúgy három évre bízza meg a miniszter, és a megbízásuk egy alkalommal meghosszabbítható.

Az intézkedéscsomag részeként a szaktárca összeférhetetlenségi szabályokat állapított meg az egyetemeken és főiskolákon hamarosan megalakuló konzisztóriumi tagokkal kapcsolatban. Ismeretes, ezeknek a külsős szakemberekből álló tanácsadó testületeknek az intézmények életét jelentősen befolyásoló döntésekbe (költségvetés, átszervezések) lesz beleszólásuk: a szenátus gyakorlatilag nem fogadhat el olyan intézkedést, amit előzetesen ne tárgyalt volna meg és fogadott volna el a konzisztórium is. A testületek függetlensége érdekében azonban az Emmi külön kikötné, hogy sem kormányzati, államigazgatási tisztviselők, sem politikusok nem lehetnek tagok. Kizárják többek közt a polgármestereket, közgyűlési elnököket, képviselőket, párttisztséget betöltőket, sőt azokat is, akik a megelőző öt éven belül vállaltak politikai tisztséget, illetve álltak valamelyik párt alkalmazásában. A konzisztóriumi tagnak javasolt személyek névsorát és önéletrajzát nyilvánosságra kell hozni.

Bár a közösségi felsőoktatási képzési központok kurzusait nem az állam finanszírozza, ezek a képzőhelyek sem ússzák meg az ellenőrzést: az Emmi előírása szerint legalább ötévente kötelező jelleggel felülvizsgálnák a működési engedélyüket. A felvételire vonatkozóan pedig azt rögzítették, hogy az intézményi kapacitásszámokat ősszel induló képzések esetén legkésőbb a megelőző év november 15-ig, februári kezdetű képzések esetén pedig a megelőző év szeptember 30-ig kell megállapítani.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.