Nem lesz elég a kettes az ingyenes helyhez

Képzési területenként eltérő átsorolási kritériumokat állapított meg a szaktárca a felsőoktatásban.

Számos ponton módosítja a felsőoktatásra vonatkozó rendeleteket az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) új előterjesztése. A kormány által még nem tárgyalt anyag egyebek mellett rögzíti az állami ösztöndíj igénybevételéhez kapcsolódó kritériumokat, kiderül például, hogy a meghatározott mennyiségű kredit teljesítésén túl (ez két szemeszter átlagában 18 kredit/ félév) központilag előírt tanulmányi átlagot is hoznia kell annak, aki nem akarja, hogy átsorolják önköltséges képzésre.

A minimális elvárás képzési területenként eltérő: a bölcsészet, művészet, művészetközvetítés, pedagógia, sporttudomány, illetve társadalomtudományi ágazatba tartozó szakokon legalább 3,5-es súlyozott tanulmányi átlagot kell tartani az ingyenes helyhez, míg a nehezebb képzéseken, így az orvosi, műszaki, közigazgatási, jogi, informatikai, gazdasági, természettudományos és agrár szakokon már a 3-as átlag is elég az önköltséges képzésre való átsorolás elkerüléséhez. Hozzáteszik: a fenti számok minimumkövetelményt jelentenek, aminél az egyes felsőoktatási intézmények magasabb értéket is megállapíthatnak. Fontos tudni továbbá azt is, hogy a súlyozott tanulmányi átlag nem azonos a jegyek „sima” számtani átlagával, ennek számításakor ugyanis figyelembe veszik a tantárgyak nehézségét is, vagyis az elért érdemjegy mellett a felvett tárgyak kreditértéke is beleszámít a végeredménybe.

Mint emlékezetes, az ingyen tanuló hallgatóknak szerződésben kell vállalniuk, hogy meghatározott időn belül végeznek, valamint hogy a diplomaszerzést követően a támogatott félévekkel megegyező ideig Magyarországon dolgoznak, máskülönben vissza kell fizetniük a kapott támogatás egy részét vagy egészét. Ezzel kapcsolatban az előterjesztés rögzíti: minden egyes állami ösztöndíjas tanulmányi félév pontosan 150 nap hazai munkaviszony fenntartására kötelezi a diákokat. Jelzik továbbá: az érintett volt hallgatókat évente tájékoztatnia kell az Oktatási Hivatalnak (OH) arról, hogy állnak a vállalásaik teljesítésével, vagyis az addig ledolgozott idő fényében még mekkora összegű visszatérítési kötelezettség terheli őket.

Az előterjesztés kitér arra is, hogy a duális képzéseken tanuló hallgatók – ezeken fiatalok egy félévet tanulnak, majd egy szemesztert dolgoznak – munkaszerződésének a képzés teljes idejére kell szólnia, és a szerződéseket minden év szeptember 30-ig, keresztféléves képzések esetén pedig február 28-ig kell megkötni. Előírás az is, hogy a vállalati gyakorlóhelyeknek át kell esniük a Duális Képzési Tanács (DTK) minősítésén, máskülönben nem fogadhatnak diákokat. A DKT tagjait és elnökét amúgy három évre bízza meg a miniszter, és a megbízásuk egy alkalommal meghosszabbítható.

Az intézkedéscsomag részeként a szaktárca összeférhetetlenségi szabályokat állapított meg az egyetemeken és főiskolákon hamarosan megalakuló konzisztóriumi tagokkal kapcsolatban. Ismeretes, ezeknek a külsős szakemberekből álló tanácsadó testületeknek az intézmények életét jelentősen befolyásoló döntésekbe (költségvetés, átszervezések) lesz beleszólásuk: a szenátus gyakorlatilag nem fogadhat el olyan intézkedést, amit előzetesen ne tárgyalt volna meg és fogadott volna el a konzisztórium is. A testületek függetlensége érdekében azonban az Emmi külön kikötné, hogy sem kormányzati, államigazgatási tisztviselők, sem politikusok nem lehetnek tagok. Kizárják többek közt a polgármestereket, közgyűlési elnököket, képviselőket, párttisztséget betöltőket, sőt azokat is, akik a megelőző öt éven belül vállaltak politikai tisztséget, illetve álltak valamelyik párt alkalmazásában. A konzisztóriumi tagnak javasolt személyek névsorát és önéletrajzát nyilvánosságra kell hozni.

Bár a közösségi felsőoktatási képzési központok kurzusait nem az állam finanszírozza, ezek a képzőhelyek sem ússzák meg az ellenőrzést: az Emmi előírása szerint legalább ötévente kötelező jelleggel felülvizsgálnák a működési engedélyüket. A felvételire vonatkozóan pedig azt rögzítették, hogy az intézményi kapacitásszámokat ősszel induló képzések esetén legkésőbb a megelőző év november 15-ig, februári kezdetű képzések esetén pedig a megelőző év szeptember 30-ig kell megállapítani.