Egy vezetőnek meg kell hallgatnia a kiabáló cigányokat

Fenyegetés, iratok lefoglalása: áll a bál az Országos Roma Önkormányzatnál. Mi lehet megoldás?

Forgács István lényegében ugyanezt fogalmazta meg lapunknak, csak más szavakkal. Szerinte híján van a szakértelemnek az ORÖ. Szerinte komoly gond, hogy a roma parlamentként működő 47 küldött mögött nincs egy olyan szakmai csapat, amelynek a munkája garantálná, hogy a forrásokat hatékonyan, valóban a cigányság felzárkóztatására költenék el. Mindezek hiányában fordulhat elő az – állítja a romaügyi szakértő –, hogy még azzal a hétszázmilliós támogatással is komoly bajok vannak, amit csak a működésére kap az önkormányzat a központi költségvetésből.

„Átláthatatlanok a viszonyok, azt sem tudni például pontosan, hogy hány ember dolgozik a Dohány utcai központban” – hoz példát. De említ egy másikat is, ezúttal már a „Híd-program” világából: négy órás munkára havi egymilliós bért kap egy projektvezető, használt Opel Corsákért pedig félmilliós bérleti díjat fizetnek az ORÖ-ben. És ez nem törvénytelen, állítja Forgács, úgyhogy szerinte hiába vizsgálódik majd akár a kormány, akár a forrásokat biztosító Brüsszel, ezt a pályázatot ugyanis így írták ki.

A kormány szempontjából az ügy mindenképpen kényes. Elég csak arra gondolni, hogy a napokban Colleen Bell amerikai nagykövet ellátogatott a diósgyőri számozott utcákba „tájékozódni”, vagy arra, hogy Orbán Viktor pár hete a migránsügyben milyen kontextusban emlegette a hazai cigányságot: „(...)együtt élünk néhány százezer romával, amit valahol valaki eldöntött, ezt mi megörököltük, ezzel kell együtt élnünk, de mi nem várjuk el senkitől, hogy ők is éljenek együtt nagy számú roma kisebbséggel, mi nem szólhatunk ebbe bele.”

Forgács szerint ezért nem lenne szerencsés, ha a kabinet erőből, az ügyből politikai kérdést kreálva próbálná megoldani a dolgot. Megoldási javaslata három lépcsős: a kormánynak először fel kellene bontania az ORÖ-vel kötött megállapodását, utána ki kellene neveznie egy kármentő csődbiztost, aki gondoskodna például arról, hogy a megmaradt pénzek valóban a cigányság felzárkóztatását segítsék. A harmadik lépést pedig úgy képzeli el, hogy egy tisztújító közgyűlést követően megújult testülettel a kormány új megállapodást ír alá.

Cserdi független polgármestere, Bogdán László ennél tovább megy. Szerinte ugyanis felesleges az ORÖ, úgy, ahogy van. Indoklása szerint például azért, mert ez a mostani botrány sem szolgál semmi mást, mint erősíti azokat a negatív sztereotípiákat, amelyek a társadalomban élnek. Ráadásul az a pénz, amin veszekednek, a falvakba eljutva elaprózódik, mégis azt gondolják, „hogy ebből lesz a cigányoknak a lecsó meg a babgulyásparti”. Arra a kérdésünkre, hogy akkor egy Baranya megyei kistelepülés vezetőjeként ő nem is érzékelt semmit a „Híd-programból”, ő azt felelte: én szeretem a hidakat, egyet például folyamatosan építek a társadalom felé.