Egy vezetőnek meg kell hallgatnia a kiabáló cigányokat

Fenyegetés, iratok lefoglalása: áll a bál az Országos Roma Önkormányzatnál. Mi lehet megoldás?

Drága uram, elmondtam én már ezt annyiszor! Lakatos Attila borsodi cigány vajda arra a kérdésünkre, hogy vajon mi vezetett el ahhoz az állapothoz, amelyet csütörtökön Lázár János úgy jellemzett: a kormány ugyan stratégiai partnerének tekinti az Országos Roma Önkormányzatot, de a rendőrség nem.

Az adóhivatal sem tekinti annak a testületet, ellenkező esetben aligha foglalt volna le iratokat a Dohány utcai székházban. Csütörtökön egyébként közgyűlést is próbáltak tartani a kisebbségi önkormányzatnál, össze is jött mind a negyvenhét küldött, de összejövetelük késéssel és durva személyeskedéssel indult: már a jegyzőkönyvvezető személyéről sem tudtak megállapodni.

Hegedüs István ORÖ-elnök a minap pedig úgy nyilatkozott: tüntetni is készek a romák, ha nem vehetnek részt a felzárkóztatási programokban. Ugyanő elmondta azt is: nem tudják visszafizetni azt a 228 millió forintot, amire az EMMI kötelezte őket. Hegedüs a botrányos, rendőrség által is vizsgált Híd a munkába program kapcsán rendre azt hangsúlyozza, hogy még elődje, Farkas Flórián elnöksége idején történtek a visszaélések, ők csak örökölték a bajt.

Lakatos Attila már márciusban is tüntetni akart ezek miatt. Mérhetetlen erkölcsi kárt okozott az egész cigányságnak a kivitelezés módja, írta akkor a programról, véleményét pedig azóta is fenntartja. Tanulatlan, hozzá nem értő emberek kezébe került a pénz, akik ellopták, mondta a vajda az MNO-nak. Lakatos Attila azt tartaná optimálisnak, ha egy fiatal, tanult és borsodi, de legalábbis vidéki cigány fiatal váltaná le Hegedüst, ne olyan „öreg”, aki már hiteltelenítette magát az elmúlt huszonöt év alatt.

„A mostaniak nem mennek ki a telepre a cigányok közé, nem járnak közöttük, mint én. Mindig azt mondják, hogy minek menjek oda, hogy hallgassam a kiabáló cigányokat? Igen, szerintem egy vezetőnek hallgatni kell rájuk!” – így foglalja össze Lakatos, hogy mi is a baj az „öregekkel”. Az új ORÖ-vezetőt felőle nevezhetjük akár csődbiztosnak is, de azt sem bánná, ha egy bizottság kerülne az önkormányzat élére, amely nem engedi azokat a botrányos kifizetéseket, amelyek rendszeresek voltak Farkas Flórián idejében.

Forgács István lényegében ugyanezt fogalmazta meg lapunknak, csak más szavakkal. Szerinte híján van a szakértelemnek az ORÖ. Szerinte komoly gond, hogy a roma parlamentként működő 47 küldött mögött nincs egy olyan szakmai csapat, amelynek a munkája garantálná, hogy a forrásokat hatékonyan, valóban a cigányság felzárkóztatására költenék el. Mindezek hiányában fordulhat elő az – állítja a romaügyi szakértő –, hogy még azzal a hétszázmilliós támogatással is komoly bajok vannak, amit csak a működésére kap az önkormányzat a központi költségvetésből.

„Átláthatatlanok a viszonyok, azt sem tudni például pontosan, hogy hány ember dolgozik a Dohány utcai központban” – hoz példát. De említ egy másikat is, ezúttal már a „Híd-program” világából: négy órás munkára havi egymilliós bért kap egy projektvezető, használt Opel Corsákért pedig félmilliós bérleti díjat fizetnek az ORÖ-ben. És ez nem törvénytelen, állítja Forgács, úgyhogy szerinte hiába vizsgálódik majd akár a kormány, akár a forrásokat biztosító Brüsszel, ezt a pályázatot ugyanis így írták ki.

A kormány szempontjából az ügy mindenképpen kényes. Elég csak arra gondolni, hogy a napokban Colleen Bell amerikai nagykövet ellátogatott a diósgyőri számozott utcákba „tájékozódni”, vagy arra, hogy Orbán Viktor pár hete a migránsügyben milyen kontextusban emlegette a hazai cigányságot: „(...)együtt élünk néhány százezer romával, amit valahol valaki eldöntött, ezt mi megörököltük, ezzel kell együtt élnünk, de mi nem várjuk el senkitől, hogy ők is éljenek együtt nagy számú roma kisebbséggel, mi nem szólhatunk ebbe bele.”

Forgács szerint ezért nem lenne szerencsés, ha a kabinet erőből, az ügyből politikai kérdést kreálva próbálná megoldani a dolgot. Megoldási javaslata három lépcsős: a kormánynak először fel kellene bontania az ORÖ-vel kötött megállapodását, utána ki kellene neveznie egy kármentő csődbiztost, aki gondoskodna például arról, hogy a megmaradt pénzek valóban a cigányság felzárkóztatását segítsék. A harmadik lépést pedig úgy képzeli el, hogy egy tisztújító közgyűlést követően megújult testülettel a kormány új megállapodást ír alá.

Cserdi független polgármestere, Bogdán László ennél tovább megy. Szerinte ugyanis felesleges az ORÖ, úgy, ahogy van. Indoklása szerint például azért, mert ez a mostani botrány sem szolgál semmi mást, mint erősíti azokat a negatív sztereotípiákat, amelyek a társadalomban élnek. Ráadásul az a pénz, amin veszekednek, a falvakba eljutva elaprózódik, mégis azt gondolják, „hogy ebből lesz a cigányoknak a lecsó meg a babgulyásparti”. Arra a kérdésünkre, hogy akkor egy Baranya megyei kistelepülés vezetőjeként ő nem is érzékelt semmit a „Híd-programból”, ő azt felelte: én szeretem a hidakat, egyet például folyamatosan építek a társadalom felé.