Kihallgatták pénteken Kovács Bélát az Európai Unió intézményei elleni kémkedés bűntettének megalapozott gyanúja miatt indult eljárásban – derült ki a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) közleményéből. A hatóság jelezte, a jobbikos európai parlamenti képviselő a gyanúsítással szemben panasszal élt, tagadta a terhére rótt bűncselekmény elkövetését, és érdemi védekezést terjesztett elő.
– Kicsit hamarabb jelent meg az ügyészségi közlemény, mint hogy kijöttem volna a hatóság épületéből, de meg tudom erősíteni az ügyészségi tájékoztatást, hogy vallomást tettem – nyilatkozta lapunknak Kovács Béla. A képviselő a két és fél, háromórás kihallgatását „kifejezetten jó hangulatúként” jellemezte, hozzátette azt is, hogy ő maga vette fel a kapcsolatot a magyar hatóságokkal.
A jobbikos politikussal szemben az Alkotmányvédelmi Hivatal 2014. április elején tett feljelentést, miután a polgári elhárítás figyelmét felkeltette, hogy gyakorta találkozik konspiratív módon orosz diplomatákkal, és havi rendszerességgel látogat Moszkvába. Kovács Béla egy aktív, egykor a KGB-nek dolgozó ügynökkel kapcsolatos nyomozás során került a magyar szolgálatok látókörébe. Kérdésünkre, tudja-e, kiről lehet szó, azt mondta, egyelőre csak sejtései vannak. Jelezte ugyanakkor, vallomásában elismerte, hogy az elmúlt években találkozott több ország diplomatájával, köztük oroszokkal is, mivel ez a munkaköréhez tartozik. Arról azonban, hogy fedett ügynök lett volna bármelyik is, állítása szerint nem volt tudomása. Az ügyészeknek is feltette a kérdést, hogy ha a magyar titkosszolgálatoknak voltak ilyen jellegű információi, miért nem tájékoztatták őt erről. Ilyen ismeretek birtokában ugyanis másképp viszonyult volna a szóban forgó illetőhöz, vagy akár meg is szakította volna vele a kapcsolatot.
Kovács Béla beszélt arról is, hogy két héttel ezelőtt házkutatást tartottak nála, szerinte azonban nem találtak semmi terhelőt a nyomozók. Kérdésünkre, pontosan miért élt panasszal, kifejtette: a gyanúsítás ismertetésekor több olyan eseményt is felsoroltak, ami 2010 után történt, de még azelőtt, hogy 2014-ben hatályba lépett volna a gyanúsítás alapját képező jogszabály.
A közeljövőben a politikus egyébként visszatér Brüsszelbe, az ünnepekre azonban ismét Magyarországra jön, és feltehetően január elején találkozik újra a nyomozókkal. Kovács Béla nyomatékosította, hogy az Európai Parlament bár felfüggesztette a mentelmi jogát, azt kizárólag erre az egy ügyre vonatkozóan tették, és csak addig, amíg nem zárul le jogerősen az eljárása. Kérdésünkre, elképzelhetőnek tartja-e, hogy végül nem vádolják meg, azt mondta: „ezért senki se tegye tűzbe a kezét”, ő és ügyvédje azonban optimista. Egyúttal megismételte korábbi álláspontját, miszerint a köré szőtt kémbotrány nem egyéb, mint egy „felfújt kampányhúzás” a Fidesz részéről. A KNYF közleménye szerint a nyomozás kitűzött határideje 2015. december 20., Kovács Béla viszont úgy véli, ez a határidő valószínűleg kitolódik.
Az államtitkot képező nyomozásról a főügyészség eredetileg csak annyit közölt, hogy eljárásuk tárgya olyan bűncselekmény, amely 2-től 8 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Az EP elnöke tavaly júliusban jelentette be, hogy a magyar hatóságok kérték a jobbikos képviselő mentelmi jogának felfüggesztését, s az EP végül idén október közepén döntött úgy, hogy eleget tesz a kérésnek.
