Zuschlag az állati körülményekről

Az egykori szocialista politikus lapunknak beszélt a börtönben uralkodó viszonyokról.

Zuschlag János volt szocialista politikus egyike annak a 43 egykori, illetve jelenlegi fogvatartottnak, akiknek összesen 231 millió forintnyi eurót ítélt meg csütörtökön kártérítésként az Emberi Jogok Európai Bírósága. A testület döntése szerint ellentétes az Emberi jogok európai egyezményével, és sérti a megalázó vagy embertelen bánásmód tilalmát, hogy egyebek mellett túlzsúfolt cellákban tartják fogva a rabokat Magyarországon. A Magyar Helsinki Bizottság szerint a hazai börtönök a legzsúfoltabbak Európában.

A jogerősen hat év börtönre ítélt Zuschlag János nem érez elégtételt a kártérítési per megnyerése miatt, mint azt a Magyar Nemzetnek elmondta, több kártérítési pert is indított a magyar állam ellen az elhúzódó nyomozás, a fogva tartás embertelen körülményei miatt. A strasbourgi bíróság végül egy pert fogadott be, a többi hatályát vesztette.

– Tudom, hogy az átlag magyar állampolgár vízen, kenyéren és láncon látná a legszívesebben a rabokat, ám a börtönkörülmények katasztrofálisak. A 18 ezer fogvatartott, nem túlzok, állati körülmények között tölti a büntetést vagy éppen az előzetes letartóztatást. Én eleinte egy kétszer négy méteres cellában voltam negyedmagammal. Amikor ketten felvették a kabátjukat, hogy sétára vigyék őket, a másik háromnak fel kellett kuporodnia az ágyára. A cellában függönnyel volt leválasztva a vécékagyló. Úgy kellett elvégezni a dolgunkat, hogy a többiek egy légtérben voltak velünk. A zsúfoltság miatt sokszor elmaradt a napi séta, a heti egyszeri tusolás. Az étel minősége nem embernek való – ismertette tapasztalatait Zuschlag János, akit azért ítéltek el, mert irányításával fiktív szervezetek 75 millió forint közpénzt szabálytalanul használtak fel.

A 2013-ban szabadult politikus hozzátette: a rabok ilyen körülmények között csak még vadabbak lesznek, reményük sincs a társadalomba való visszailleszkedésre. – Nem gondolom, hogy helyes a visszailleszkedés reményétől is megfosztani a rabokat. Tudom, hogy a kórházakban ugyancsak tragikusak a körülmények. Arra biztatok mindenkit, a kórházban dolgozókat, sőt, a betegeket is, hogy álljanak ki emberi jogaikért. Csak akkor lehet változtatni, ha a civil kurázsi működik. A csütörtöki ítélet is bizonyítja, hogy kellő kitartással eredményt lehet elérni. Persze a valódi siker az volna, ha javítanák a börtönviszonyokat és persze a kórházi viszonyokat is – nyilatkozta Zuschlag.

Magyar György ügyvéd szerint a strasbourgi ítéletek – amelyek most már sorozatban, többszázas, akár többezres számban várhatók – bizonyítják, hogy öt-hat millió forintnyi euróra bizton számíthatnak a magyar börtönökben fogva tartottak. – Ügyvédi irodánknak jelenleg háromezer olyan ügyfele van, akik az ítélet letöltése során vagy az előzetes letartóztatás ideje alatt embertelen körülmények között éltek, élnek – fejtette ki Magyar György.

A zsúfoltság miatt korlátozottak az emberi jogaik a börtönökben fogva tartottaknak. Nincs meg az egy főre előírt négyzetméter a zárkákban, hemzsegnek a csótányok, nyáron fullasztó a hőség, télen egyesek fagyoskodnak, korlátozott a napi kötelező egyórás sétalehetőségük, a heti fürdésük sem biztosított. Ilyen körülmények között szó sincs nevelésről, a rabok társadalomba való visszailleszkedése nem megoldott.

Magyar György szerint az állam addig fog fizetni az Emberi Jogok Európai Bírósága ítéletei nyomán, amíg nem változtatja meg az embertelen körülményeket a büntetés-végrehajtási intézményekben. – Ezekben az ügyekben az első ítéletet éppen ügyvédi irodánk fellépése nyomán hozta meg a bíróság. A jelenlegi háromezer ügyfelünk kártérítési perigényéből hatszázat már befogadott Strasbourg. Milliárdos kártérítés megfizetésére számíthat az állam – vélte az ügyvéd.

– A börtönök zsúfoltsága álláspontom szerint annak tulajdonítható, hogy a szabálysértést elkövetőket is végrehajtandó szabadságvesztéssel sújtják. A büntetés kiszabásánál a középmérték az irányadó, míg korábban a büntetési tétel alsó határából indultak ki. Ritkán élnek az egyéb kényszerintézkedéssel, szinte mindenkit előzetes letartóztatásba helyeznek, pedig például nyomkövetővel ellátva házi őrizetbe is kerülhetnének – mondta az ügyvéd.