A nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség alapján reprezentatív, ezerfős mintán elvégzett telefonos felmérés eredményei azt mutatják, januárban a megkérdezettek 32 százaléka szimpatizált a kormánypártokkal, „ami statisztikai értelemben azonos a decemberi 34 százalékkal”; a kormánypártok támogatottsága továbbra is magasabb, mint az összes ellenzéki párté együttvéve.
A Jobbik az év első hónapjában sem tudott erősödni a tavaly év végi mélyponthoz képest, a párt támogatottsága jelenleg 10 százalék a teljes felnőtt népesség körében – írják, hozzátéve, a 11 százalékon álló MSZP a baloldali táboron belüli támogatottságát is növelni tudta az öt százalékon álló DK-val szemben. A baloldal egésze (MSZP, DK, Együtt, PM) ugyanakkor érdemben továbbra sem tudott erősödni. Az Együtt és a PM tábora 1-1 százalékos, míg az LMP-vel változatlanul a megkérdezettek 3 százaléka szimpatizál – áll a kutatás összegzésében.
A Nézőpont szerint a legvalószínűbb listás eredmény (potenciális szavazók) alapján a Fidesz–KDNP 44, a Jobbik 23, az MSZP 15, a DK 7, az LMP 5, az Együtt 2, a PM pedig 1 százalékon áll.
Őrzi, sőt kismértékben még növelte is előnyét a Fidesz–KDNP az elmúlt negyedévben, miközben bal- és jobboldali ellenzéke együtt sem vonz annyi szavazót, mint a kormánypártok – közölte a Tárki szerdán az MTI-vel a legfrissebb, januári pártpreferencia-kutatásának eredményeit. Azt írták, hogy az elmúlt három hónapban alig változott a parlamenti pártok támogatottsága. Egyedül a kormánypártok enyhe erősödése emelhető ki, így továbbra sem veszélyezteti egyetlen ellenzéki párt sem a Fidesz–KDNP vezető helyét.
Az összességében második helyezett Jobbik tábora csaknem kétszerese a harmadik helyezett MSZP-ének. Az MSZP, a DK, az Együtt és a PM táborát összesítve az derül ki, hogy a baloldali és a radikális jobboldali ellenzék lényegében azonos méretű szavazótáborral rendelkezik 2016 januárjában.
A teljes népességen belül a kormánypártok 28 százalékot követően 31 százalékos támogatottságot értek el, míg a többi párt esetében változatlan eredményeket találunk – írták. A Jobbik 13 után 12 százalékon áll, az MSZP mindkét hónapban 7, a DK 3, a PM 1, az LMP 2 százalékot ért el, az Együtt pedig az októberi 1 százalékot követően januárban 2 százalékon áll. A teljes népességen belül a bizonytalanok és nem válaszolók aránya januárra 42 százalékra csökkent az októberi 45-ről – fűzték hozzá.
A pártválasztók körében a Fidesz–KDNP az őszi 51 százalék után szintén kismértékben, 54 százalékra növelte szavazótáborát, míg a Jobbiké 23-ról 20 százalékra, az MSZP-é pedig 14-ről 12 százalékra csökkent. A többi párt támogatottsága lényegében változatlan: a DK 6, a PM 1 és az LMP 4 százalékos eredménye megmaradt, az Együtt pedig az októberi 1 után januárban 3 százalékon áll.
A személyes megkérdezésen alapuló adatfelvételt január 15-e és 20-a között hajtották végre egy 1001 fős országos véletlen mintán, amely reprezentálja az ország felnőtt lakosságát.
