Lázár János korábban azt mondta, a főváros a MÁV-nak 12 milliárd forinttal tartozik. „Egy huncut fillérrel” sem tartozik a főváros a MÁV-nak – közölte a főpolgármester. Azokra a kijelentésekre reagálva, miszerint csődbe kerül az önkormányzat, hangsúlyozta: a fővárosnak több mint 30 milliárd forintos tartaléka van.
A taxisok tüntetésével kapcsolatban úgy fogalmazott: ismeretei szerint az uberesek nem fizetnek sem adót, sem járulékokat rendesen – ezért a miniszterelnökkel együtt a taxisok pártján áll. Ugyanakkor – mint mondta – az nem igaz, hogy a taxisrendelet a bevonásuk nélkül íródott. Az új helyzetet rendeletmódosítással rendezni kell – hangsúlyozta.
Azt javasolják, hogy a buszközlekedésnél csak a finanszírozást vállalja át az állam, az agglomerációs járatok üzemeltetését és szervezését továbbra is a BKK végezné. A HÉV-eket viszont teljes egészében átadná az államnak a főpolgármester, aki hangsúlyozta: az 50 éves szerelvények cseréje, illetve a pályák felújítása akár 100 milliárd forintba is kerülhet a következő években, amire Budapestnek nincs pénze – írja a HírTV.hu.
A főpolgármester kitért arra is, hogy jelentős létszámcsökkentés lehet a BKK-nál, a BKV pedig 200 fős létszámcsökkentésen gondolkodik. Mint mondta, május környékén átadják a teljes fonódó villamoshálózatot.
Tarlós István kitért arra is, hogy politikailag támogatja a rezsicsökkentést, de annak következtében kevésbé tervezett, nem kívánatos hatások érik a fővárosi közszolgáltató cégeket – írja az MTI. 2010 óta összességében a fővárosi közszolgáltató cégeket több mint 54 milliárd forint veszteség érte ezekből az okokból – közölte, hozzátéve: szívesen venné, ha ezt az állami költségvetésben a fővárosnak juttatott „úgynevezett támogatásoknál” figyelembe vennék.
A csillaghegyi öblözet teljes árvízvédelmével kapcsolatban közölte: megkötötték a kiviteli tervekre a szerződést, a munka elkezdése legkorábban 2016 novemberére várható, a kivitelezés időtartamát 18-24 hónapra teszik.
Tarlós István kérdésre válaszolva azt mondta: az agglomerációs közlekedést az állam nem át-, hanem visszaveszi, ugyanis ez állami feladat.
A főpolgármester az agglomerációs tömegközlekedésről folytatott egyeztetéseket előremutatónak nevezte. A legközelebbi megbeszélés szombaton lesz Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszterrel az ügyben – közölte, hozzátéve: az az elvárása, hogy a megegyezés szülessen meg a Fővárosi Közgyűlés februári rendes ülése előtt.
Az MSZP elfogadhatatlannak tartaná, ha megszűnne a 65 évnél idősebbek ingyenes fővárosi tömegközlekedési lehetősége – mondta el Horváth Csaba, a szocialisták fővárosi képviselője.
Az ellenzéki politikus úgy fogalmazott, az idősek „tisztességes nyugdíj helyett kapják a bérletet”, amelyért szerintük csak akkor lehetne tőlük pénzt kérni, ha az állam becsülettel megfizetné a korábban ledolgozott éveiket.
A főváros dolga, hogy olyan minőségű közösségi közlekedést alakítson ki, amely gyorsabb, olcsóbb és komfortosabb az egyéni, autós utazásnál – fejtette ki Horváth Csaba, aki szerint ennek a feltételnek nem felel meg a HÉV államosítása, ami ráadásul a főváros anyagi gondjait sem csökkenti érdemben.
Mint mondta, Budapest az elmúlt 5 évben 45 milliárd forinttal kevesebb állami hozzájáruláshoz jut, vagyis az agglomerációs közlekedés átadásával nyert 10 milliárd forint ellenére továbbra is 35 milliárd forintos hiánnyal küzd. Az MSZP ezért javasolja, hogy a jelenlegi 4 százalékról emelkedjen 6 százalékra a fővárosnál maradó adóbevételek aránya.
Budapest ezzel 100-115 milliárd forintos többletbevételre tehetne szert, amivel a város és kerületei is megoldhatnának minden üzemeltetési és fejlesztési feladatot, uniós források nélkül is – magyarázta.
Horváth Csaba kitért arra is, hogy a HÉV államosítását azért sem szeretnék, mert szerintük akkor a szolgáltatás a „MÁV színvonalára csökkenne”. A főváros legfeljebb egy olyan haszonbérletben gondolkozhat, amelyben Budapest – a szolgáltatási színvonal megőrzése érdekében – az agglomerációs közlekedés szakmai megrendelője, míg a számlát az állam fizeti.
A szocialisták fővárosi képviselője megjegyezte továbbá, a taxirendelet korábbi módosításával túlszabályozottá és drágává vált a budapesti taxiszolgáltatás, ami versenyhátrányt jelent a társaságoknak az internetes közösségi szolgáltatókkal szemben. A fővárosnak ezért meg kell vizsgálnia, miként tehető olcsóbbá a budapesti taxi – fűzte hozzá Horváth Csaba, aki példaként említette, hogy az egységes díjtarifa megállapításakor a jelenlegi 300 forintnál 100 forinttal drágább volt az üzemanyagok literenkénti ára.
