Több generáció élné le úgy az életét a csillaghajón, hogy a kozmoszban született és ott is halt meg
A Chrysalis magjához legközelebb eső első réteg az élelmiszer-termelésnek, a növények, gombák, mikrobák, rovarok és az állatállomány szabályozott környezetben való tenyésztésének lenne a színtere. A tervezők a biológiai sokféleség megőrzése érdekében különböző környezeteket, köztük trópusi és boreális erdőket tartanának fenn a csillaghajón. A középponttól számított második szinten helyezték el a közösségi tereket, benne parkokat, iskolákat, kórházakat és könyvtárakat a hajón élő telepesek generációi számára.

Az erre épülő következő zónában az egyes háztartások lakóhelyei kapnának helyet légkeringtetéssel és hőcserélőkkel felszerelve. A harmadik szinten helyezték el az újrahasznosítástól kezdve a gyógyszeriparon át egészen a szerkezetgyártásig bezárólag számos, a 400 éves utazás során nélkülözhetetlen iparág működtetéséhez szükséges létesítményeket. Az ötödik és legkülső héj raktárként szolgálna különféle erőforrások, anyagok, berendezések és gépek számára. A Chrysalis megálmodói ezt a szintet úgy tervezték, hogy robotok működtetik, ezzel is csökkentve az emberi fizikai munkaerő szükségességét.

Az Alfa Centauri rendszere felé tartó és a Chrysalis fedélzetén utazó több egymást követő generáció lélekszámát úgy tervezték meg, hogy biztosítható legyen a populáció fenntartható szintje, amelyet a kutatócsoport körülbelül 1500 főben határozott meg, vagyis 900 fővel kevesebben, mint amennyi a hajó teljes befogadóképessége.
Kérdéses, hogy megépül-e valaha is
A hajó irányításáért felelősök együttműködnének a mesterséges intelligenciával, „lehetővé téve a teljes rendszer minél jobb ellenálló képességét, a telepesek különböző generációi közötti jobb tudásátadást, valamint a Chrysalis űrhajó-komplexum általános dinamikájának mélyebb megértését” – írták a projekt mérnökei a prezentációjukban. Maga a terv egyelőre még csak hipotetikus kocepció, mivel a megvalósításához szükséges technológiák egy része, mint például a kereskedelmileg hasznosítható nukleáris fúziós reaktorok, még nem léteznek.





















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!