Terrorelhárítás pontatlan jogi háttérrel

Szakértők szerint a TEK belépésével romló morál, versengés jellemzi a magyar nemzetbiztonsági szerveket.

– Ez sáros munka, amihez nemzetbiztonsági szakemberek és rengeteg idő kell – magyarázta Kis-Benedek –, eredményeket operatív módszerekkel szervezett ügynökhálózatokkal lehet elérni. Ez pedig a polgári titkosszolgálatok között hagyományosan az AH feladata volt, miközben a TEK-nek nyomozati jogköre sincs. Igaz, a papírforma szerint erre nincs szüksége, hiszen Kis-Benedek szerint a szolgálatok belső utasításai értelmében a terroristaszervezetekről keletkezett információt át kell adni a TEK-nek.

– Erről senki sem szeret beszélni, de nemzetbiztonsági szempontból a terrorelhárítás így évek óta gazdátlanul áll – mondja Kis-Benedek. Ezáltal ráadásul a nemzetbiztonsági szolgálatok munkája lassabban ér célba. A kormány és a miniszterelnök ugyanis kerülő úton kapja meg a híreket.

– Ideális esetben a szolgálatok közel vannak a miniszterelnök személyéhez, ezzel gyorsítva az információáramlást – folytatja a szakértő –, ezzel szemben Magyarországon a nemzetbiztonsági szolgálatok a közigazgatási rendszerben is tagoltan vannak jelen. A Fidesz hatalomra kerülése után ugyanis szakított a korábbi gyakorlattal, amely a polgári szolgálatokat a miniszterelnökhöz közel álló személy, a titokminiszter alá rendelte. Kis-Benedek szerint ez a döntés alapvetően megváltoztatta a hazai nemzetbiztonsági szakma természetét: 2010 óta a kooperáló modell helyett a versengés jellemzi a magyar szolgálatok együttműködését, ami a nemzetközi gyakorlattól eltérő jelenség.

Az IH ugyanis a Miniszterelnökséghez tartozik 2012 óta, a katonai szolgálatok a Honvédelmi Minisztériumhoz, az AH és a szakszolgálat pedig a Belügyminisztériumhoz került – a négy szolgálatot három különböző miniszter irányítja. A sajtó az átszervezéseket elsősorban a Pintér Sándor belügyminiszter kezében összpontosuló hatalomkoncentráció miatt kifogásolta. Pedig nemzetbiztonsági szakemberek már akkor jelezték a döntés szakmai veszélyeit is.

– Az AH átirányítása a Belügyminisztériumhoz nem a nemzetbiztonsági tevékenység erősítése érdekében történt – állítja 2011-ben leadott doktori értekezésében Hetesy Zsolt, az Információs Hivatal korábbi főigazgatója. A Pécsi Tudományegyetemen közölt disszertációban Hetesy külön fejezetet szánt az akkor aktuális titkosszolgálati átszervezéseknek. Ebben leszögezi: a nemzetbiztonsági szolgálatok működése sem igazgatási, sem anyagi jogi, sem rendészetelméleti szempontból nem rendészeti kérdés. A volt IH-s főigazgató szerint ugyanis a korábbi politikai gyakorlat éppen azért zárta ki a belügyminisztert, mert a nemzetbiztonsági szolgálatot szervezetileg és irányítás szempontjából is el kell különíteni a rendőrségtől. Hetesy korábban jegyzett aggályai beigazolódni látszanak.

A nemzetbiztonsági és rendészeti feladatok ellátásának összemosásából fakadt problémákkal egy 2015-ben írt tanulmány is foglalkozik. – Véleményem szerint ez a folyamat az érintett szolgálatok morálja ellen hat – írja Szentgáli Gergely, a Csendben szolgálni – A magyar nemzetbiztonsági szektor helyzete és átalakítása 2010 és 2014 között című dokumentum szerzője. Hosszasan sorolja a BM-hez került civil elhárítás válságát. Kis-Benedekhez hasonlóan a szerző is megjegyzi: a 2010-ben zavaros jogosítványokkal létrehozott Terrorelhárítási Központ csak tovább rontott a helyzeten. Az ugyanis szerinte is inkább rendészeti, de semmi esetre sem nemzetbiztonsági szolgálat. Így a hagyományosan AH-feladatkörbe tartozó terrorelhárítás a pontatlan jogi háttér miatt Szentgáli szerint is a levegőben lóg.

Szentgáli ismerteti a nemzetbiztonsági szolgálatok költségvetési változásait is. A terrorelhárításért korábban felelős Alkotmányvédelmi Hivatal 2010-ben még 8,1 milliárd forintból gazdálkodhatott, ez az összeg 2013-ra hétmilliárd forintra csökkent. 2014-ben minimálisan növekedett, akkor 7,1 milliárd forintot kapott, s mint korábban írtuk, ez mindössze tíz százalékkal emelkedett. Ezzel szemben – derül ki Szentgáli cikkéből – a TEK 2014-ben több mint ötmilliárd forinttal többet kapott, 12,4 milliárdos költségvetéssel gazdálkodott.

– Látható, hogy az elmúlt ciklusban az AH jelentős súlyvesztésen ment keresztül, figyelve a feladatelvonásokat és a financiális keret csökkenését – összegzi cikkében a szerző, s hozzáteszi: az elhárítási feladatok ellátására továbbra is égető szükség van, így a hivatal megerősítésének fontos politikai feladatnak kell lennie. Megjegyzi, hogy bár az Információs Hivatal és a katonai titkosszolgálatok is rendelkeznek terrorfelderítési feladatokkal, ez nem pótolja a polgári elhárítás ez irányú munkáját.