Korábbi ígéretéhez képest egy évet késett a szakminisztérium az igazságügyi szakértőkre vonatkozó szabályozás reformjával. Az Igazságügyi Minisztérium ugyanis már 2014 végén összegyűjtötte a rendszer problémáit, amelyekre főként a jelentős közérdeklődés mellett lezajlott Rezesová-per irányította rá a figyelmet. A halálos balesetet okozó szlovák milliomosnő ellen zajlott eljárásból két műszaki szakértőt is kizártak, akik ellen etikai eljárások indultak. Noha Patyi Gergely – a már lemondott – igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkár 2014 végén úgy nyilatkozott lapunknak, hogy néhány hónapon belül törvénymódosítási javaslatot tesznek az Országgyűlésnek, ez csak most történt meg.
A csaknem 150 oldalas tervezet kiemelten foglalkozik a szakértők minőségbiztosításával. A tárca javaslatai alapján az igazságügyi szakértők munkáját háromévente értékelné egy a kamara által felállított grémium, amely három kategóriába sorolná a szakértőket. Az osztályozást a névjegyzékben is fel kellene tüntetni, e szerint pedig alkalmatlan, alkalmas, illetve kiválóan alkalmas minősítésű szakértőket különböztetnének meg egymástól, az alkalmatlan minősítésű szakértők esetleges kizárásáról pedig a kamara hozna döntést.
Fontos változtatás a tervezetben a szakértők felelősségre vonásának szigorítása. Mindeddig csupán etikai eljárások indultak a szervezetben, amelyek ugyan kizárással is végződhettek volna, ám ez egyáltalán nem volt jellemző. Az Index.hu kérte ki 2014 végén az etikai eljárásokkal kapcsolatos adatokat a kamarától, amelyekből az derült ki, hogy egy évvel korábban, vagyis 2013-ban 125 beérkezett panasz és 39 lefolytatott etikai eljárás után 9 szakértőt marasztaltak el első fokon, ám senkivel szemben nem alkalmaztak kizárást, de még ideiglenes felfüggesztést vagy pénzbírságot sem. Az új tervezet szerint egyébként az etikai bizottság a továbbiakban a megalakuló 15 fős fegyelmi bizottság 5 fős albizottsága lenne, továbbá egy fegyelmi és etikai ügyekért felelős elnökhelyettes is lenne. A fegyelmi eljárás egyfokú lenne a kamaránál, jogorvoslatért bírósághoz lehetne fordulni.
A tervezet ügyében a pécsi igazságügyi területi kamara már állást is foglalt, több ponton bírálva azt. A szervezet legérdekesebb megállapítása a fegyelmi eljárásokra vonatkozik. Azt írták: „a javaslat vonatkozó része mélységes bizalmatlanságot mutat a jogalkotó részéről a kamara irányába abban a tekintetben, hogy képes megfelelő elfogulatlansággal, határozottsággal, következetességgel kezelni az etikai ügyeket”.
