Végérvényesen pont került annak a pernek a végére, amit a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tavaly indított lapunk ellen. Bemutattuk ugyanis, hogy a pénzügyi fogyasztóvédelmet ellátó MNB szemet huny az egyik pénzintézet jogtipró magatartása felett.
A szegedi székhelyű, autóhitelezéssel foglalkozó Lombard Lízing Zrt.-ről van szó, amelyről nem egyszer derült ki, hogy fittyet hány a vele szemben hozott bírósági ítéletekre, az MNB pedig nem kényszerítette rá a jogkövető magatartásra. A jegybank visszavonhatta volna a Lombard tevékenységi engedélyét, ha annak működése veszélyezteti vagy sérti az ügyfelek érdekeit. Márpedig – mint azt bemutattuk – sérti, ennek ellenére a felügyelet nem lépett fel a pénzintézet ellen.
Cikkünk után a jegybank nyilvánosan megvádolta lapunkat azzal, hogy az MNB-ről megtévesztő cikksorozatot jelentettünk meg, majd pert indítottak újságunk ellen. Mára kiderült, hogy nem volt értelme.
A Fővárosi Törvényszék minden pontban elutasította a jegybank keresetét. Az ítélet szerint joggal következtettünk arra, hogy az MNB szemet huny a törvénysértő Lombard Lízing Zrt. gyakorlata felett azzal, hogy a jogerős ítéletek kikényszerítését sem segítik intézkedései.
A bíróságon az MNB nem tagadta, hogy a Lombard ügyében született ítéletet követően nem intézkedett hatékonyan, ami a jogsértésektől való tartózkodásra ösztönözte volna a szegedi pénzintézetet. Ráadásul a bíróság azt is megállapította: annak ellenére, hogy a jegybank felszólította a Lombardot arra, módosítsa jogsértő általános szerződési feltételeit, arról még csak tájékoztatást sem kért a vállalkozástól, hogy ennek miként tett eleget. Továbbá az is bebizonyosodott, hogy a jegybank a Magyar Nemzet többszöri megkeresésére egymásnak homlokegyenest ellenkező válaszokat adott arra, milyen hatásköre van a pénzügyi felügyelet felett őrködő állami szervezetnek a pénzintézetek ellenőrzésére. A Matolcsy György vezette jegybank beletörődött a bíróság határozatába, nem nyújtottak be fellebbezést.
Tegnap egyébként az MSZP is bejelentette, hogy pert nyert az MNB-vel szemben, így kiderülhet, hogy a jegybank mire költött el több milliárd forintot. Az MSZP beadványára a Fővárosi Ítélőtábla úgy ítélt, hogy az MNB által alapított Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány közfeladatot lát el, és közpénzzel gazdálkodik, így a jegybank köteles kiadni a gazdálkodásával kapcsolatos adatokat. Tóth Bertalan, az ellenzéki párt országgyűlési képviselője tegnap az MNB székháza előtt tartott sajtótájékoztatón elmondta: azért indított pert, mert a jegybank alapítványai nem teljesítették közérdekű adatigénylésre vonatkozó kérését. Hozzátette: eddig nem lehetett megtudni, hogy az öt alapítvány mire költötte a jegybank által nekik adott több mint 250 milliárd forintot. Matolcsy György, az MNB elnöke – aki több jegybanki alapítvány kuratóriumában vállal szerepet – az ügyben korábban azt válaszolta, azért nem adják ki az iratokat, mert a jegybank nem közpénzzel gazdálkodik.
Nemsokára arra is fény derülhet, hogy honnan származik a pénz. Lapunk Péterfalvi Attilát, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökét kereste meg, hogy közérdekű adatokhoz jusson hozzá a titkolózó, a kérdéseinkre rendre használhatatlan válaszokat adó MNB-től. Lapunk ugyanis arra kíváncsi, melyek azok a konkrét pénzforrások – illetve mikor és hogyan keletkeztek –, amelyekből az MNB társadalmi felelősségvállalás stratégiájára és az értéktár vásárlására költött összegek származnak. Közgazdászok szerint ugyanis erős a gyanú, hogy a monetáris politikából származó nyereségből és jogtalanul keletkeztek.
